|
|
|
| Előadó: | Tolcsvay László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi Müller Péter Iván Tolcsvay Nagy László |
|
Tolcsvay László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop-Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ugye, neked is víg a hajnal,
Ha könnyen telt az éj,
És úgy ébredsz, hogy egy újszülött nap
Szemébe nézhessél,
Hogy meglásd az arcát, és köszöntsd egy dallal?
Ugye, tapasztaltad az érzést?
- mintha otthon lehetnél,
Bár nem nagyon érted, hogy mért jön el érted
Egy szivattyútelepnél
A maga váratlan módján a tibeti hajnal.
Hófödte felhőkbe nyúló csúcsokon
Vidáman ülnek, és csevegve várják
A dalainkat a lámák a kolostorromok közt
Virágzó káposztatáblák
Ez a hajnal a tiszta sejtelem,
Ez a nesz ez a nescafe.
Te csak menj föl, én meg lemegyek a boltba,
Az emberek közé
Aztán jövök a dobozos tejjel meg az édesítőszerrel!…
Gyere, gondoljunk egy kávét
És igyunk néhány szót!
Nyilvánvaló a szándék,
Tehát rejtse titkos kód:
„Gyere sétáljunk, drágám, itt fönn a Himaláján!”
Na látod, vidám is lehet a lakótelep,
Ahol lakom veled, ahol a lift se jár!
Elvagyunk mi ketten ebben a privát Tibetben,
Óriásposzteren itt e táj.
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Tibeti hajnal
Hasznosan telt az idő,
Bár látszólag nem történt semmi,
Mégis lett ez a dal, és ezt akármikor
El lehet énekelni.
És közben lett még pirítós vajjal,
Meg ez az igazi tibeti hajnal.
Mágneses őrmező, s ágyunkra görnyedő
Könnyező könnyezőpálmák.
Abrakadabra, ablak a napra,
Varázsigénket várják.
Mert ez a hófödte, távoli csúcs, ami felé itt nyomulunk ma:
Ez a Csomo-Lungma!
Ugye, neked is víg a hajnal, drágám, itt fönt a Himaláján!
Ugye, neked is víg a hajnal itt?
Ugye neked is víg a hajnal itt, hol még a lift se jár?
Nézd, itt szemben kel fel a nap!
Nézd, itt szemben kel fel a nap!
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
