|
|
|
| Előadó: | Psota Irén |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bradányi Iván Fred Ebb |
|
John Kander |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Volt nekem négy őrnagyom, kik úgy imádtak itt
Egy orosz, olasz, francia s egy brit
Volt nekem egy kvartettem, négy hadfi már egy klikk
A csizmájukon csillogott a fekete suviksz
Krétát fogták tűz alá, még jó, hogy ott voltam
És az ajkamról csak úgy hömpölygött a szó
Azt mondtam:
Kérem, drága őrnagy úr, nincs bum bum
Kérem, édes őrnagy úr, nincs bum bum
Ma éjjel nyitva lesz a hátsó kiskapum
Csak ígérjen meg ennyit: Nincs bum bum
(Kérem, drága őrnagy úr, nincs bum bum)
Ooh la la la !
(Kérem, édes őrnagy úr, nincs bum bum)
Ooh la la la!
Ma éjjel belépek a hátsó kiskapun
De ígérjen meg ennyit: Nincs bum bum
(Prózában):
És ők hallgattak rám
Távcsövükön át néztük a krétaiakat
Milyen kicsik voltak
És én megragadtam az olasz kecskeszakállát
Vele voltam a legbizalmasabb viszonyban
Megragadtam a szakállát és azt mondtam:
Cannavaro, ne lődd le őket!
Cannavaro, kérlek, kérlek ..
Ne öld meg a kisembereket!
Oh, milyen jó illata volt annak a férfinak ...
Mind a négynek jó illata volt
Az angol Whiskey-t ivott, pezsgőt kért a francia
Az orosznak meg Vodka volt a faksznija
Az olasznak egy láda bor, szentegek, hogy vedelt
Az illatukról tudtam csak, hogy melyikük ölelt
Hogy fürödtem a porban én, az emlék is csodás
A cipőmből a pezsgőzés és más
Ooh la la !
Így játszadoztunk pajkosan, oh, nem volt semmi harc
És egész Kréta szigetét, lám nem érte egy karc
(Prózában):
Egy hadsereget fogtam féken
Mit kaptam érte?
Egy jó szót vagy kitüntetést?
Nem, nem
(Kérem, drága őrnagy úr, nincs bum bum)
Oh, igen, ezt mondtam neki
(Kérem, drága őrnagy úr, nincs bum bum)
legalább holnap reggelig
Ma éjjel nyitva lesz a hátsó kiskapu
Csak ígérjen meg ennyit: Nincs bum bum
Nincs bum bum
Kérem, drága őrnagy úr, nincs bum bum
Kérem, édes őrnagy úr, nincs bum bum
Ma éjjel nyitva lesz a hátsó kiskapu
Csak ígérjen meg ennyit: Nincs bum bum
Ennyit, ennyit, ennyit: Nincs bum bum
Nincs bum bum
Nincs bum bum bum
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
