|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Rendet a fejekben |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem minden úgy történt, ahogy elképzeltük régen
És Úristen, megint eltelt egy év
A tükröm-tükröm rajtam nevet jókedvében
Helló Kölyök! Viccesen festesz így felnőttként
Most már néhanapján én is nyugodtan alszom
Létezni átkozott jó, de néha rohadt kemény
Olyankor elveszünk, mint tejes dobozokon az arcok
De egy koldus tábláján az áll, hogy van remény!
Mindig a csillagokban kerestük
De a válasz végig az orrunk előtt volt
Lehet, idegesített néha, de esténként a mellkasodba bújt
És a bajban átkarolt
Sajnos, túl rövid ez az élet és Neked is égig ér a világ
Képes vagy rá, csak mondd ki még egyszer
Tanulj meg élni, szeretni, meghalni s nevetni mindenen
Amitől még éjjel félned kell és talán nem tévedsz el
Siess, a munka nem vár, megint ketyeg az óra
Rohanj, mert senki nem leszel, ez ma túl kevés
A boldogság meg épp most száll hajóra
De tudod, meg sem érdemled, ha Neked ennyit ér
A fentiek vigyáznak Rád, elkísérnek az úton
De a kísértés morzsákat szór
A csillogó poharak meg ott ragyognak a pulton
És egy hang azt mondja, hogy érezd Magad jól!
Mert néha ordítanánk, de mégis
Magunkba kell mindent fojtani
Még a tiszta szíven is egy emberöltőn át
Nyomot hagynak féltve őrzött titkainknak foltjai
Mert túl rövid ez az élet és Neked is égig ér a világ
Képes vagy rá, csak mondd ki még egyszer
Tanulj meg élni, szeretni, meghalni s nevetni mindenen
Amitől még éjjel félned kell és talán nem tévedsz el
Amikor jó!
Amikor jó!
Amikor jó!
Amikor jó!
És falra festjük az ördögöt megint
Az meg torkokat köszörül, míg be nem reked
Megölnek a szemétbe dobott álmok
És én sajnálom, csak én jutottam Neked, csak én jutottam Neked
A hiba nem a készülékben van,
Csak lehet, hogy megnéztük az összes diát
Végig sírtunk minden drámát
Éjjel megóvtuk az álmát
Néha féltünk, de mégis átnevettünk minden komédiát
Túl rövid ez az élet és égig ér a világ
Képes vagy rá, csak mondd ki még egyszer
Tanulj meg élni, szeretni, mert boldognak kell lenni
Higgy nekem, ez fejben dől el, pénz se kell
Ébredj fel, barátkozz meg az élettel
És talán
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
