|
|
|
| Előadó: | Macskák /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Romhányi József T. S. Eliot |
|
Andrew Lloyd Webber |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész.
Izgul minden kalauz,
van már 19:20, fent a hét nagy postazsák:
"Hol van Elvisz, Elvisz hol van ?
Talán kint az egyik boltban.
Megint késünk majd egy fél órát !"
"Fut a bakter két irányba, fut a főnök három lánya,
ez a trapp-trapp csap nagy zajt.
Hol van Elvisz, no még ilyet, baj lesz ebből, ha nem siet,
még a posta is késik majd...
Tizenkilenc huszonhét, ennyit késni elég szép !"
"Minden utas szinte őrjöng már !"
"Akkor bújok ki alul, közlöm velük hanyagul:
Egy kis dolgom volt a pontyásznál..."
Senki nem packázhat Elvisszel,
hogyha látod, befogod a szád.
És a postából semmi nem vész el,
ha a macska adja át!
"Ez a kuckó várja Önt, az ágya az ott fönt,
kint az ajtón a becses neve áll.
Ugye, jó kis fülkét adtam, puha pihe itt a paplan
és a padlóra egy porszem se száll.
Van itt nagy és pici lámpa, ezt ön tetszés szerint váltja,
ha egy gombot megnyom befütyül a szél.
Ez a kecses kicsi kagyló reggel cicamosdásra jó,
itt meg fűthet, ha már belepte a dér.
Ha a pincér kopog este, kérdi öntől szinte esdve:
"Reggel milyen teát óhajt ?"
"Jó erőset és sokat !"
Ezt ellenőrzöm csupán, nehogy elfeledje bután,
így nem csinálhat soha semmi bajt..."
Este vígan búj az ágyba mind,
lám mit tesz a gondos kéz!
Már alhat a jó utas békésen,
nem zaklatja hajh még egy kisegér sem,
ha a macska áll minden éjjel őrt és mindenütt széjjelnéz.
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész...
Elvisz Trén, ő váltóőr és gyorsvonat főrendész...
"Éjjel éber vagyok ám, és ha kitikkad a szám,
akkor kortyolok a teámból egy jót.
Néha egy kis Whiskey-t is, ettől leszek üde, friss,
bolha énelőlem akkor meg nem lóg.
Néha beszáll pár bogár, még a vonat álldogál,
legyet lyukasztani vállalkozom én.
Így a hosszú utakon teljes lesz a nyugalom,
Én ezt biztosítom éjnek idején.
Viszont láttak talán páran kint a rendőrőrszobában,
mikor nyújtottam a jelentésem át!
Majd a végállomásnál, ahol mindenki kiszáll,
mindig ott voltam, hol megbotlott egy láb..."
Hozzád simul a farkam,
a macskák nyelvén ez annyit tesz, hogy "Viszlát!",
biztos láthatod többször is Elvisz Trént,
a gyorsvonat macskáját!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
