|
|
|
| Előadó: | Akkezdet Phiai |
|---|---|
| Album: | Akkezdet |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | 4:14 |
| Szövegírók: |
Süveg Márk (Saiid) Závada Péter (Újonc) Süveg Márk Závada Péter |
|
Süveg Márk (Saiid) |
|
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mit csinálsz akkor, hogyha meglátsz először kinn a kibebaszott színpadon?
haver a címlapon azt hallottam neked inkább kínpadon ott nyomom kinn a padon otthonom beton vadon
monoton vakon száguldó vonatvagon
a Nyugati és a telikerált Oktogon magas fokon nem fogon, mint a Mentadent pont, mint a Pentagon
az alagsori liftbe, mit keres az a kibaszott Delta bent?
ugyanez a Csurka, meg a parlament
próbálj meg independentnek lenni idebent
mi a gond? én itt lakom támasszatok alá, mint az oszlopok a tümpanont itt a telód el-Westel, nem Pannon
lépj túl az öntudaton el kell az önvédelem mer': kattan itt a Canon
vagy a Konika az ikonokon na meg a kokainon mert a kínaiak megdőltek a cogniac-on most vigyáznak a vonalaikra jó lenne, hogyha volna halikra a Paliknak ahogy kikapar a Dakar Rally-n rabló balin, füstölt lazac mikor a kamera takar mondjon, aki amit akar, zavar ez a kavar és kurvára nem frankó
hogy az utolsó tetves bankó is rámegy a bankból mer' épül a miniszteri ingatlan, nyughatatlan szépül hogy mér' vagyok brenkó?vigye el a kankó vagy a Dawn-kór az összes oltovári, unfrankó
tipikus polip-típus
korrupt politikust...kuss
Hát szóval van gond, higgyék el van gond...éhen döglünk az biztos...a gyerekből végül fejes lesz...miből tellik akkora szép villára?...minden kapu(t) mellett van egy kis kapu(t)...
Megint az A, mellette két ponttal I kint meg az SD
magány-hangzó mindig sok van, úgyhogy most BDPST
széptestvér szétessé' ha vágod, hogy szétfeszít minket ez a city
egy-két tagot széttépné' ezt a szagot ki kérte? mint a szar a kalapban a legalján csak salak van
megbújik a lehúzás, mint Geenie a palackban vagy testvér, mást kerestél az itt lefestett szavakban?
a torkomban hang-tank van a festék ott van magadban
szépen sorba szedett pontokban
mint a betegségek Bangkokban
itt minden simlis, mint a bankszakma
hogyha bebuksz, akkor kp az asztalra kop-kop-kop nyolc bankó
nyolc bankó kop-kop-kop eldobva két nagy dzsó
zsernyák nem hangot lop
rosszat sejtet, mint egy tetovált pentagram
minden mocskos, a legtisztább patakban is punk szag van és gondoskodnak, hogy a mi szánkon lakat van
alattam az otthonból egy sziget lesz, lakatlan
ha fent egy-két dagadt kan bekattan a kokótól, az egótól mondja: tegnap volt csak, hogy a legómat leraktam itt mifelénk gazdát cserélnek a nagy pénzek mindegy, ki,
de benéz, behúz, vagy bebótol és szegények
nem tudják, mit tesznek, de tudják, mit tennének és ne gondold, ne kérlek hogy ebben túl sok az okosság a fals tudást kifossák aztán mind hátat fordít neked, mint a sózsák hazug Kaiser Sosa-k gépek, T2-esek, fegyverek és rózsák betépnek, vigyél le a paradicsomba engem is kérlek ahol a fű zöld, és a lányok meg szépek
ahol a fű zöld, és a lányok szépek...de tényleg
REfrén
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
