|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rap:
Túl sok a kérdés, és kevés a válasz,
gyerünk, ne félj, tessék, most válassz!,
lehetsz velem, vagy ellenem,
béke úgysem lesz, hiszen ismerem
a fajtánkat, ezt a bonyolult gépet,
hiába szeretsz és hiába léped
mindig azt, amire van logikus érved,
hiszen igazi diplomát nem ad, csak az élet,
sokszor azt hiszed, már ott vagy a sínen,
az élet a verda, és te mindegy, kinek nyomod a gázt,
hagy szóljon a gép!, és meg sem érzed, hogy a nyomodban van a vég,
szeretnél sok mindent, de képtelen,
hogy megkapd az álmokat az életben,
és hogy most itt vagy, ez is csak véletlen,
úgyis elragad egyszer majd a végtelen,
hiszen elmúlik minden: így van ez,
és tudod jól, hogy mindig így lesz,
ez a világ rendje, nem tehetsz semmit,
az idő nem kímél se téged, se senkit,
van, aki fegyvert ránt, vagy adja a port,
van, akit nem izgat fel más, csak a sport
van, aki kurva lesz, van, aki őket hajtja,
van, aki minden pénzét a játékon hagyja,
de van, aki hős lesz és van, aki nem,
van, aki jegyet váltott, csak a rossz helyen,
van, aki hazudik és van,aki igazat mond,
és van, aki érzi, melyik az a pont,
mikor az élet válasz téged, nem te őt,
ami eltemetett már sok nagymenőt,
hogy a zene akar engem, vagy én akarom a zenét,
lehet nem is érdekel, csak kitaláltam egy mesét...
Refrén:
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
...ha sírnál én hagynám,
és ha sírnék, kérlek hagyj...
...ha kérnél, én adnék,
és ha kérek, kérlek adj...
Túl sok a kérdés, és kevés a válasz,
gyerünk, ne félj, tessék, most válassz!,
az lesz amit akarsz, és akkor, amikor akarod,
nézz az ég felé, és meglátod: ez a te napod!,
nyerni vagy veszteni fogok: kit érdekel?,
és hogy az élet nekem mennyit néz el?,
elhullok majd én is, mert nem vagyok Isten,
így is többet tudok, mint amennyit kértem,
mikor tükörbe néztem,
tudni akartam a választ,
hogy annyi ember utat mért rosszul választ?,
hiszen amennyi szív van, annyi az Isten,
és te is tudsz valamit, amit én nem,
hogy mitől vagy boldog, és hogy mi csal
egy mosolyt az arcodra, ami meg nem hal
soha,
lehet a tested a földben szárad,
az arcom öregszik, de a lelkem lázad,
soha el nem fárad, az ég felé tör,
csak a félelem, ami néha még gyötör,
hogy én választottam, vagy ő választott engem,
magam sem tudom, hiszen magamat sem értem,
a józan ész nem érdekel: tudja, aki ismer,
a logika relatív, mindenkit átver,
és hogy engem átversz: az egy dolog,
de hogy magadat átverd, arra nincsen okod,
tudom, az utunk végén majd érezni fogjuk,
hogy jól tettük-e, ahogy megragadtuk,
hogy az esély akar téged, vagy te akarod az esélyt,
lehet meg sosem érted csak elhitted a mesét...
Refrén:
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
Hogy te választod az utad, vagy ő választ téged,
de túl nagy a világ és még mindig nem érted,
túl kevés a válasz, és túl sok a kérdés,
mikor beléd hasít ez a furcsa Érzés...
...ha sírnál én hagynám,
és ha sírnék, kérlek hagyj...
...ha kérnél, én adnék,
és ha kérek, kérlek adj...
...ha sírnál én hagynám,
és ha sírnék, kérlek hagyj...
...ha kérnél, én adnék,
és ha kérek, kérlek adj...
...ha sírnál én hagynám,
és ha sírnék, kérlek hagyj...
...ha kérnél, én adnék,
és ha kérek, kérlek adj...
...ha sírnál én hagynám,
és ha sírnék, kérlek hagyj...
...ha kérnél, én adnék,
és ha kérek, kérlek adj...
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
