|
|
|
|
|
| Előadó: | Kardos-Horváth János |
|---|---|
| Album: | 40 Mínusz |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 02:29 |
| Szövegírók: |
Kardos-Horváth János Kardos Horváth János |
|
Kardos-Horváth János |
|
| Kiadó: | szerző kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | ajándék, bohókás, élet, életérzés, élő, fiatal, fiatalság, filozófikus, fohász, különös, lázadó, nyár, nyári, psziché, romantikus, sodró, szárnyalás, szerelem, szerelmes, tengeres, történetes [+] |
Én úgy vagyok ezzel a nyárral,
Mint annyi minden más vággyal,
Amikor egymás partjára fekszünk,
És póló nélkül cselekszünk.
Igyekszem nem gondolni másra,
Pölö a valószínűség számításra,
Vagy a rohadt kis parkoló automatára,
Csak is a harmóniára
Fagyit nyalok a szádra.
Törvényt nem én tudok írni,
De azt hiszem ki fogom bírni,
Hogy Veled mindig jobb, ha látlak,
És bármikor megkajálnálak.
A telihold árnyékában
Egy hullócsillagot láttam
Simán lehet, hogy ufó, de nézd meg,
Tök olyan, mintha minket követnének.
Dugd el magad, hogyha nyár lesz előjössz majd valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugjál engem el a nyárba, s előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elő valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugjál engem el a nyárba, s előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elő valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugd el magad, hogyha nyár lesz előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
Valentin-napra jelent meg Geszti Péter és Péterfy Bori új közös dala, a Csak te meg én, amely a tavalyi sikerszám, a Beléd szerettem, ez van történetének folytatása.
A közönség most új fejezetet kap: a klipben a két előadó „összeházasodik”, a történet pedig ironikus, játékos formában mesél tovább a szerelemről, hűségről és a hosszú távú kapcsolatok realitásáról.
Diszkó a javából – mai csavarral
Ahogy a szilveszterkor megjelent Mindenki legyen rohadt gazdag! a funky hőskorából merített inspirációt, úgy a Csak te meg én is a hetvenes–nyolcvanas évek diszkóvilágát idézi, friss, mai hangzással.
Lépegetős basszus, táncos groove, fülbemászó refrén, vonósok és fúvósok adják az alapot, miközben a dalszöveg tipikus Geszti-fordulatokkal reflektál a mai randikultúrára és generációs különbségekre.
A dal egyszerre romantikus és önironikus
„Megyek hozzád. Hozzám mész. Nyugi, csak az első 20 év a nehéz!” – hangzik el a refrén környékén, miközben az Instagramon felbukkanó fiatal udvarlók és a hűség kérdése is játékos formában kerül terítékre.
Új klip – új fejezet
A klip egy esküvő történetét meséli el, ugyanazzal a humorral és vizuális önreflexióval, amely az előző videót is jellemezte. A menyasszony ezúttal sem eladó – és aki szemet vet rá, az könnyen „kivonódhat a forgalomból”. A történet természetesen happy enddel zárul. A szerzői és alkotói csapat ugyanaz, amely a Beléd szerettem, ez van esetében is dolgozott – a cél pedig egy különleges, folytatásos sorozat megteremtése a hazai popzenében.
Péterfy Bori az MVM Dome-ban is színpadra lép
A Csak te meg én Geszti készülő Poptimista című albumának második dala, és élőben is elhangzik majd 2027. január 30-án az MVM Dome színpadán, a nagyszabású POPTIMISTA koncert-show keretében. Péterfy Bori a meghívott vendégek között érkezik a Dome-ba, így a közönség a közös slágereket arénaméretű látványvilágban, élő hangszereléssel élheti át.
