|
|
|
| Előadó: | Kardos-Horváth János |
|---|---|
| Album: | 40 Mínusz |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 02:29 |
| Szövegírók: |
Kardos-Horváth János Kardos Horváth János |
|
Kardos-Horváth János |
|
| Kiadó: | szerző kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | ajándék, bohókás, élet, életérzés, élő, fiatal, fiatalság, filozófikus, fohász, különös, lázadó, nyár, nyári, psziché, romantikus, sodró, szárnyalás, szerelem, szerelmes, tengeres, történetes [+] |
Én úgy vagyok ezzel a nyárral,
Mint annyi minden más vággyal,
Amikor egymás partjára fekszünk,
És póló nélkül cselekszünk.
Igyekszem nem gondolni másra,
Pölö a valószínűség számításra,
Vagy a rohadt kis parkoló automatára,
Csak is a harmóniára
Fagyit nyalok a szádra.
Törvényt nem én tudok írni,
De azt hiszem ki fogom bírni,
Hogy Veled mindig jobb, ha látlak,
És bármikor megkajálnálak.
A telihold árnyékában
Egy hullócsillagot láttam
Simán lehet, hogy ufó, de nézd meg,
Tök olyan, mintha minket követnének.
Dugd el magad, hogyha nyár lesz előjössz majd valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugjál engem el a nyárba, s előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elő valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugjál engem el a nyárba, s előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elő valahol,
Olyan messze, ahol már csak mi beszélünk alapból.
Fogd a kezem, vigyél el a tengerhez, de komolyan,
Mutasd meg a parti várost, tudom, hogy még van olyan.
Dugd el magad, hogyha nyár lesz előjössz majd valahol,
Látod hogy a fejek felett már az élet zakatol.
Kivagyok, hogy nem lehet egy cigit elszívni cafatul,
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
