


| Előadó: | Psota Irén |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tardos Péter |
|
Berki Géza |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Kuplé |
| Címkék: | Keressük! |

Tán egy csöpp gonosz manó,
jaj, az hűti a vérem,
mert különben rendes lány vagyok.
Jaj, egy csöpp gonosz manó,
hogy miket súg nékem,
én a rosszra mért is hallgatok.
Szeretnék pontosan elmenni a találkára,
s a gonosz, kis manó megszólal bennem:
Késs, késs, késs, késs, késs el!
Jóllehet, tudom, a fiú a kalapját rágja,
mégis elkések én, hát ki fogja ez fel
ész, ész, ész, ész, ésszel?
Jaj, egy csöpp gonosz manó,
jaj, az hűti a vérem,
mert különben rendes lány vagyok.
Bárhogy kedves a fiú, és én úgy szeretem őt,
megint súgja a manó:
Hidd el, a fölényed ma nőtt!
Kérek egy pohár vizet!
Nem jó, mert az túl hideg.
Jaj, most összegyűri a blúzom,
most meg szétkeni a rúzsom.
Ejnye, ne kócolja össze frizurám!
Közben vágytól ég a szám.
Jaj, egy csöpp gonosz manó,
jaj, az hűti a vérem,
mert különben rendes lány vagyok.
De ennek most vége,
mert rájöttem végre,
vagy a manóval vagy a fiúval szakítok.
Hát akkor inkább, hát akkor inkább,
a fiúnál maradok!



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik