|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Akár egy jászkun ifjú a nehéz lovasságnak,
Az alföldi rónáról rontok a világnak.
Azt hazudják rólunk, hogy a gyűlölet vezérel,
Pedig mifelénk csak is a szeretet a vezérelv.
Ez magyar, ez szívből, angyalok szárnyával,
Én meghalok, de jönnek majd utánam százával.
Nincs jogom számolni, mennyi az ellenség,
Megyek, amíg élek, hogy szavaim rettegjék.
Áruló fattyak, hazug bérencek,
Hol nincsenek bűnösök, csak is védencek.
Mint golyót szedő huszár Feri élő célpont,
De sok ezren suttogják, igen ez szép volt.
Igen, ezt így kell, mert nem lehet nem tenni,
Másra ne számíts, magad tudod menteni.
Ami még menthető halálra ítélt népemet,
De majd egy hajnalon dobszóval érkezek.
Nem alkuszom, nem adok egy falut sem,
A máséból nekem nem kell egy falat sem.
De a mi földünk egy szép napon visszajár,
Mert az én fajtám nem lesz birkanyáj.
Ha egy átlag magyar tudná, hogy honnan jön a népünk,
Hogy mi is a valóság, hogy mennyit is érünk?
De inkább azt a rohadt, mocskos dobozt választja,
És mivel nincs kérdés, nem is vár válaszra.
Hungarorum eliminates, tudod mit jelent?
Hogy a magyar kiirtassék én ezért adok jelet.
Ha én felébredtem, akkor bárki képes,
Összerakták a tervet, hogy te bizony szétess.
Nomádok, betyárok, most meg csőcselék,
Magas a felbontás, de milyen a töltelék?
Batthyány Lajos már a cellában elvérzett,
Bedrogozva mondta labanc puska csövének:
"Éljen a magyar haza, éljen a magyar haza!"
Itt kong a fejemben utolsó három szava.
A szemétdomb is Magyarföld, ha tetszik, ha nem,
Na te dörzsölt kufár, hogy lopod el a hitem?
Nem alkuszom, nem adok egy falut sem,
A máséból nekem nem kell egy falat sem.
De a mi földünk egy szép napon visszajár,
Mert az én fajtám nem lesz birkanyáj.
Hiába születsz ezerszer, ha nem hittel halsz,
Hiába minden győzelem, ha elcsalt a harc.
Gróf Teleki László és a hatvan párbaj,
Egy igaz magyar élet bármikor halált vállal.
Előttem ezer Haynau, de én akkor se félek,
Mert ti zsoldosok vagytok, mi viszont vitézek.
Vágd le a lábam és puszta kézzel húzom,
Vágd le a karom és nézd meg a vigyorom!
Ahogy Rákóczi egy tollal, lemondok mindenről,
Nem kérek az uzsorádból, sem a hitelből.
Ahogy kartácstűz szakítja a vörös sipkát,
Úgy riad fel, ki meghallja Kőházy Fankát.
Tehetnék sok mindent, mint egy menő repper,
De sok mindent nem teszek, mint egy magyar ember.
Legyen bitóm rövidebb, had érezzem a kínt,
Amit sok millió anya, ki a fiáért sírt.
Ahogy a Klapka légió, mint fantom a sötétben,
Feri öreg sólyom, egy oroszlán bőrében.
Mint Petőfi Sándor a segesvári harcmezőn,
Ló és kard nélkül puszta kézzel ölt.
Na ki csinálja utána, ki egy magyar férfi,
Ki az ki kiirtásunk tovább nem nézi?
Tizenhárom aradi iszkolás helyett maradt,
Mert bennünk becsület van, nem pedig harag.
Bármit mondasz kufár, rólam bíz lepereg,
Mert a szökésem oka a hazaszeretet.
A szökésem oka a hazaszeretet.
A szökésem oka a hazaszeretet.
Nem alkuszom, nem adok egy falut sem,
A máséból nekem nem kell egy falat sem.
De a mi földünk egy szép napon visszajár,
Mert az én fajtám nem lesz birkanyáj.
Nem alkuszom, nem adok egy falut sem,
A máséból nekem nem kell egy falat sem.
De a mi földünk egy szép napon visszajár,
Mert az én fajtám nem lesz birkanyáj.
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
