Előadó: | Harangozó Teri |
---|---|
Album: | Minden ember boldog akar lenni |
Megjelenés: | 1992 |
Hossz: | 3:50 |
Szövegírók: |
Vass Valéria |
Németh Zoltán |
|
Kiadó: | Kadencia |
Stílus: | sláger |
Címkék: | Keressük! |
Csónak, Velence, kék lagúnák,
eljött a holdfényes éjfél.
Nyár volt, mandolin és szerenád,
ablakot nyitottam remegve gyertyafénynél.
Nyár, Velence, fények,
kár, hogy véget értek.
Kérdezem a holdat, hogy hol vagy,
te hol vagy, te nem vagy már,
én vágyódom a régi nyár után.
Sóhajok hídján
most minden szó idegen,
senki sem vár.
Szürkék ma már a szép lagúnák
társ nélkül az éjszakában.
Téged azóta más ölel át.
Nem simul össze a térdünk
egy gondolában.
Nyár, Velence, fények,
kár, hogy véget értek.
Kérdezem a holdat, hogy hol vagy,
te hol vagy, te nem vagy már,
én vágyódom a régi nyár után.
Sóhajok hídján
most minden szó idegen,
senki sem vár.
(Jó voltál, ne hidd, hogy elmúlt már,
a jót az életben csak benned keresem.)
Nyár, Velence, fények,
kár, hogy véget értek.
Kérdezem a holdat, hogy hol vagy,
te hol vagy, te nem vagy.
Sóhajok hídján
most minden szó idegen,
senki sem vár.
A Mégegyszer keserédesen szól az elengedésről
Filo legújabb dala finoman egyensúlyoz a nosztalgikus nyári hangulat és a belső hiányérzet határán.
Azt a mindenki számára ismerős érzést örökíti meg, amikor még egyszer utoljára szeretnénk visszatartani azt, ami éppen múlóban van: egy kapcsolatot, egy évszakot, egy pillanatot.
Érzékletes képeken keresztül mutatja be a vágyódást és az elengedés nehézségét, a hajnalig tartó beszélgetésektől és a parton fekvés csendes idilljétől egészen odáig jutunk, amikor úgy érezzük, a gondolatainkat csak a szél viszi tovább.
A dal egyszerre személyes, mégis könnyen átélhető
Mindenki búcsúzott már valakitől vagy valamitől. Időtlenül szól arról, milyen nehéz lezárni egy történetet, amikor a szív még kapaszkodik, és jól bizonyítja, hogy a visszafogottságban is nagy érzelmi erő van.
A mostani megjelenés azonban nem az egyetlen újdonság: hamarosan érkeznek Filo első zenekaros turnéjának nyitóállomásai.