Gyerünk, gyerünk! - mondom magamnak
nehogy lemaradj, lemaradj valamiről
akármiről.
Számolom a lépteimet,
ahogy elrohanok saját magam elől.
A jövő nem létezik - ne is keresd.
Igazából nincs is ami eljön, igazából nincs is hova mennünk.
Sehol se voltunk igazán otthon,
amit kerestünk a kezünkben tartjuk - e ?
Nem tudom.
Háztetőkön zongorázz végig, a város óriás kollázst épít.
Megállsz, és asszociálsz,
míg a gyorséttermek lustasága néhány percre önmagába zár.
Öblít a gépi kóla :
ez a nyugalom illúziója.
Hova megyünk? Melyik út vezet haza?
Hova megyünk? Megyünk e valahova?
Index villan, kihűlt csikkek,
járdán hasaló használt buszjegyek.
Én gyalog megyek.
Zakót húzok a haragomra :
Ne kiabálj!
csak suttogva szólj.
Hiába hívsz egy számot megint,
külföldre húztak a barátaink - erős.
Az erő legyőz.
Csendben ülni, tárgynak lenni,
az őszi esőben elmosódni végül,
lenyomat nélkül.
Hova megyünk? Melyik út vezet haza?
Hova megyünk? Megyünk e valahova?
Én számolom a lépteimet
Maradni kéne, itt kéne maradni, szaladni kéne, el kéne szaladni
maradniszaladnimaradniszaladnimaradniszaladnimaradniszaladni
Update Required
To play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin.
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
