|
|
|
| Előadó: | (BSW) BeerSeeWalk |
|---|---|
| Album: | RAPSTAR |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Ferenczei Gábor Gyula Sziklai Mátyás Németh Gergő |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | BSW |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Taposom az utam míg nem láttok holtan
Tesó, nem változok maradok ki voltam /2xer
Meklód :
Reggel kinyitom az ablakot
Még mindig minden ugyanaz én is ugyanaz vagyok
Leszek ki voltam , a zenébe közben évek mentek
Úgy hívnak rap-sztár és mindig akarnak még 1 trecket
Magától nem megy a dolog, tolni kell minden percben
Ha lelkem bele van facsarva mindig minden rapbe
A pénz a nővel úszik el mellette minden szalad
A zene egy szerelem , bele tudom a szívem szakad
Csak taposom , tesó én bárkit hazateszek
A spanjaim tudják nem vagyok több csak egy fasza gyerek
Zenébe kapaszkodom,hamar elpörög az élet ami fontos csak azt tolom
Fejemben gondok ülnek ahogy neked is , a gyerekek engem néznek sztárnak
De nincsen semmim, felettem a szürke évek szállnak
Nehéz melózni ezzel ha itt megéldegélsz
Kevés , hogy szeretem csinálni mostmár kéne pénz
Refr: Taposom az utam míg nem láttok holtan...irigyek a kutyák mert én teszem a dolgom
Tesó, nem változok maradok ki voltam...nem érdekel ki mit ugat mert pont elég a gondom
Taposom az utam míg nem láttok holtan...irigyek a kutyák mert én teszem a dolgom
Tesó, nem változok, maradok ki voltam...
Taposom az utam míg nem láttok holtan
Tesó, nem változok, maradok ki voltam
Taposom az utam míg nem láttok holtan
Tesó, nem változok, maradok ki voltam
Gaben :
Még mindig ugyanaz vagyok , még mindig ugyanaz
Még mindig ugyanazt vakelom , még mindig ugyanazt
Még mindig bassza a szemem ha szemeddel baszod a nőmet ,
S panom a földre küldi az összes spanod a körbe töltsd be
Nincsen fegyverem , de rapben mindenkit verek
Itt gyenge a flód kisgyerek , megtörlek mint a kit-katet
Má megint jönnek az okosok , hogy én is kifordulok
Faszomon lógnak a fécen baszod azt is tudják mikor dugok
Minden stílust kamelok öcsém legyen az rap, pop, rock
Húzod a szádat bazdmeg de előbb utóbb megszoktok
A család mellettem a tesók mögöttem az ellenségek alattam
Egy senkiből lettem a legnagyobb baszod ugyanaz maradtam
Bömböl a fifti a verdából , 30-al megyek ez a belváros
A Meklód az ablakon kilógva minden gádzsit megverne zsinórba, kilóra
Mióta várod, hogy visszatérjek hát faszom itt a lényeg
Gabi bá má 24 de hogyha így folytatom tesó meddig húzom még
Ref...
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
