


| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Álmodj csak világ |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Vargha Tamás |
|
| Kiadó: | Alfa Studio |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |

A született vesztes én vagyok
Rám a szerencse nem ragyog
A szamárlétrán is épphogy feljutok
Totális nyertes nem voltam
Ha igazam volt, hát nem szóltam
Győzelmi mámort sohase kóstoltam
Nálam lottónyerés maximum egy találat
Közelemben az öleb is vadállat
Új ruhámon foltot hagy a fagylalt vagy veréb
A mozikezdést rendszeresen lekésem
Ha ernyőt viszek, persze nap süt az égen
Ha tetszik egy lány, más csavarja végleg el a fejét
A született vesztes én vagyok
Nyerni próbálok, nem tudok
A győztesekre csak bambán bámulok
Nem tudom, miért van pechem
Talán nem jó az étrendem
El sem indulok, máris vesztettem
Nem is értem én, vezérigazgató, hogy lehettem



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala