|
|
|
| Előadó: | Dreamerz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Ha a tükörbe nézek mindig önmagamat látom,
ez az arc az én barátom, a sajátom,
a saját hibámból tanulok, a sok fénytől elvakulok,
túl sokfélére elragadnak rímeim ellazulok,
túl sokfélére szétszakadnak színeim elfakulok,
túl sok félévre szétszakad a tudás így nem tanulok,
túl sok térképre ráférnek a helyek így nem mozdulok,
a fejek mint a hegyek túl kemények, így elfogynak a remények mégis fordulok,
jól tudod hogy miről szól az életem,
ha a tükörbe nézek csakis önmagamat nézhetem,
a kezdet lett a végzetem, a véres kényszerképzetem
a nyomom minden léptemen, hát ég velem
mert inkább ma egy álom, mint holnap ezer valóság,
vagy ma egy örök álom, aztán az örökkévalóság,
mondd mire jó a jóság, ha megölte a mohóság,
az álomember visszatért nincs fegyverem, csak adottság
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Az álmainkban hiszünk, de a valóságban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Ahol véget ér a minden ott a túloldalon állok,
a világ csendes zajában önmagamra várok,
a Föld holdjának szigetén meg álmokat találok,
így az életemmel szállok, de néha tovább látok,
mint a feltörő ábrándok, a mélyből vitorlázok,
a szívemmel, a lelkemmel mint apró szárnycsapások
és mint vízbe dobott kő, úgy gyűlnek a hullámok
és elmerülnek az átkok, hisz itt a való álmok,
a talaján sétálok és a vágyak ember bennem,
küzdenek a holnapér' így töretlen a jellem,
mint tükör mögött szellem, úgy felébreszt a lelkem,
a gyűlöleted ellen, mert én mindig újrakezdem,
ez a feledhetetlen szerelem ez a műfaj ami tiszta,
szemedben a fény, így megtörik egy pillanatra,
mintha semmi nem az volna amit ember, szerettem,
de semmit nem vesztettem, csak egy újabb érzést nyertem
mikor az élet kristálytavába csak úgy beleestem
így a pillanat élével, mind a két szemembe,
hisz magam nem festettem így lett barátom a lelkem
és a kölyök aki pörög, tudod mindig énmellettem,
mert így vagyunk mi ketten, a gyűlölettől távol,
az életünkhöz közel, de az álmok világából,
robbanunk a fénybe hol a valóságok várnak,
de mint égbolton a madarak az ábrándok elszállnak.
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Kattognak a szavak egyre jobban fogy a levegő,
kevés a földön járó, sok a lebegő, ez temető,
a tudás az nem ehető, azt magadba kell szívni,
jobb ha elfelejtesz sírni, mert nehéz lesz kibírni,
van, hogy angyalt kell megölni van, hogy ördögöt kell hívni,
van, hogy a nyelveden van a szó de nem tudod leírni,
van, hogy kettévisz az út de neked egyfelé kell menned
és a Fanta nem súgja meg mit kell tenned.
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
