|
|
|
| Előadó: | Zajos Frekvencia feat. Abudabi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Szasza:
Yo, Zajos Frekvencia.2011.. Figyeld!
Pepe:
A szívem az dobog, de minden más az üres
Az életemet úgy élem, hogy fent van a füles
Kaptam én sok jót játszottam más szerepet
A terveket elszívtam mielőtt rosszabb lehetne
Az égiektől kaptuk az életet, még ha nem is hiszünk benne
Menni kéne messze, de sehol se lesz másabb a kezdet
Hagyom a tényeket, mert ez az, ami könyöködön jön ki minden évben
Élek a világban pedig azt se tudom mit zabáltam az éjjel
Átéltem én sok mindent élveztem én minden állomást
Azóta látomások gyötörnek mégis mikor lesz itt változás
Nézek, minden fele hátha lépre csalom egyszer a rosszat
Oszlatom a tudatot, mert a jók is itt mindig csak szopnak
A feltett kérdésekben magunkban ismerjük fel a választ
Választás előtt állunk menjünk innen vagy lesz e itt egy támasz
Ref.:
Annyi rosszból
Annyi bajból
Menni kéne már.
Annyi rosszból
Annyi bajból
Menni kéne már.
Szasza:
Már az ember attól is boldogtalan lehet
Hogy az élettől követeli a nagyobbik felet
Magunkról a terhet átruháznánk másra
A másikat helyezve egy rosszabb kilátásra
Annyi rosszból! Csak is enyhítés kell
Legyél optimista és kitartó minden téren
Ne az számítson nap, mint nap hogy rakod a tétet
Inkább mások örömeit a két szemeddel észleld
Kapzsiknak pénzszerzés, betegeknek gyógyulás
Egoistának karrier az éhezőnek jóllakás
Kutatónak alkotás vágy orvosnak a gyógyítás
Veled sose történt semmi jó? Az csak önámítás!
Annyi rosszból! Azért származik némi jó
Mivel a múlt szerepe változatlan maradt tanító
Így térsz új útra, hiszel, benne jobbra lépsz
Bízol a karmádban minden jobb lesz, hogyha jóra térsz
Ref.:
Annyi rosszból
Annyi bajból
Menni kéne már.
Annyi rosszból
Annyi bajból
Menni kéne már.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
