|
|
|
| Előadó: | Triek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Kelj föl rab ágyadról testvér,
Mondd el mi bánt, ordíts, ha fáj és
Sose feledd, hogy más is
Érezhet úgy, mint te,
Mint mi, ha nem mondod ki,
Lassan megfojt, mit elfojtottál, soha el nem kopik.
Mikor felkiált az érzés, fellélegzik a szív is,
De míg lent kenyérre nem jut, fent megrészegszik a cívis.
Üres a szó, mikor a négy hontalan zenész
Egy városszéli bárban elénekli a krízist.
Boldog az, ki a rabságban is boldog,
Az egyik út, hogy végzed tudatlanságban a dolgod,
Ha a másikon jársz, ott a garat a hangnak ajtó,
Lakatot vedd le róla, itt az arany a szabad sajtó.
A sereghajtók persze hátul,
Számon kéred tétlenségem, amikor elém gát hull.
Egyetlen fegyverem eme ungarische ildom,
47-et adsz érte, mondd miért maradnék itthon?
Kelj föl rabágyadról...
A sajtószabadság egyenlő demokrácia,
Utóbbi tegnap itt volt még, elkezdtük lebombázni ma.
Léptünk balra kettőt, most ugrálunk jobbra át,
De éhezem, amíg az elit hazugságát forralá.
Láttam tüntettél az operánál honfitárs:
... inkább szolmizálj, ha szólni vágysz!
Játsszunk olyat, hogy gyűlölet helyett mától
Önmagadon kívül másnak is majd néha jót kívánsz!
A sereghajtók persze hátul,
Számon kéred tétlenségem, amikor elém gát hull.
Egyetlen fegyverem a szó, a mondat,
M.O. szabad sajtót!
Kelj föl rab ágyadról testvér,
Mondd el mi bánt, ordíts, ha fáj és
Sose feledd, hogy más is
Érezhet úgy, mint te,
Mint mi, ha nem mondod ki,
Lassan megfojt, mit elfojtottál, soha el nem kopik.
Elfújja a szél a bárkánk,
Egyre messzebb a nyugat.
Ahol a szabad sajtó csak ábránd,
Ott beszűkül a tudat.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
