|
|
|
Ne nézzé', me' kiszemellek, ínyvitorlázz innen.
Fordulj sarkon seggfej, vagy adjál kaját ingyen.
Kopog a szemem, de röhög rajta a vakbelem,
hiába szájalsz velem, én félvállról veszem.
Fejest kéne ugrani egy medence csonkba,
vagy lábatlankodni egy hasbeszélő csuklós buszba.
Vagy valami hasonszőrű tenyérbemászót,
Zsuzsának szólítani legalább egy Lászlót.
Legyen má' valami kéne gerinctelenkedni,
mer' a sok derék legény már a könyökömön jön ki.
Vagy tetőtől talpig úriember legyek,
Kensinkhan maradok szemtelen gyerek,
ne zavard a füvest ha felteszi a fülest,
kaptam egy fülest higy kapni fogsz egy fülest.
Szemrebbenés nélkül a garast a fogamhoz verem,
körmönfont vagyok, úgyhogy ne baszakodj velem.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szád.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szám.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szánk.
Fülig ér a szánk, mi? Lálálálálálálá...
Hol a vendég meg a konyak, pedig beütött a könyök.
A fakeket öldöklöm volt zsinór a köldökömön,
hahaha száll, ki hullik minden hajszál,
Éva almát evett azonban Ádám csutkát.
A börtönből tuti hanyathomlok menekülnék,
mert sokáig nem láthatnám egy nő keblét.
Aki nem dolgozik az ne is lágyék,
szemre hányok azér' mer' utálom a karalábét.
A rímeket csak nyálazod, én az egészet be nyakalom,
sajnos baszok mindenre csak a seggemet vakarom.
A vicc beatz a szájpadlás a fenti szint, de lent iszik,
az itteniek azthiszik fül-orr gégészként működik.
Legyünk azzal tisztába hogy ami nektek nem pálya,
az kizárólag csak a cimborám fül cimpája.
Szaga van a hónap végének, mint a hónalj bélésnek,
de legalább van zenei alá festése.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szád.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szám.
Hogyha fülig ér a szám, akkor fülig ér a szánk.
Fülig ér a szánk, mi? Lálálálálálálá...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
