|
|
|
| Előadó: | Gerendás Péter |
|---|---|
| Album: | Faludy |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Faludy György |
|
Gerendás Péter |
|
| Kiadó: | Gryllus / Hangzó Helikon |
| Stílus: | megzenésített vers |
| Címkék: | Keressük! |
Szemem előtt egy bélyeg kering, száll két nap óta,
gyermekkoromban láttam, régenvolt széria,
nagy hattyú úszik rajta, szelíd vizek hajósa,
s alatta vén betűkkel: WESTERN AUSTRALIA.
Ausztrália, múlt század! s már látom is a képet,
ekhós szekérsort sárban, sok ökröt és igát,
szakállas férfinépet, kik gyors ütemben lépnek,
öklükben meg-megrázva az araszos pipát.
Irtásokon, mint balta, zuhan a fény ezüstje,
tóparton épül, kész is és oly csendes a ház
akár a tengermélyben. Vasmacskalánc a füstje,
mely fel, a csillagflotta fényéig karikáz.
Viola taftruhában nők járnak. Mellük halmán
mint tengelyen a küllő, forog a sok gyerek,
nagy, fémkeretű tükrök mélyén, mely mindig halvány,
nézik magukat néha; s alig öregszenek.
Újság kevés jár arra, a hír is lassan ér el,
nem tudják Bismarck mit tesz, s Khartumért ki hibás,
míg egyszer mégis megjön az első út, fehéren,
majd zöld zakóban sárga szakáll: egy távirász.
Lágy esti konyhatűznél ír gúlyásfőzelék fől,
s kint birkák, mint a számum, és számuk egyre nő,
a zseblámpa csodáját hozzák meg Adelaideből,
a fiú vízipuskát kap s karmantyút a nő.
Nagyritkán összeülnek, – az ünnep szent kiváltság –
füstös kocsmán, hol láncon lóg a petról-világ,
s dörögve, hogy elcsukló könnyüket túlkiáltsák,
köszöntik a királynőt, az ősz Viktóriát.
Az időt unokáik mérik a kerti rácson
s a tél, mely lenn a tóban számlapot üvegez,
nehéz plum-puddingokkal toppant hozzá karácsony
s aztán a hulló alma kopogtat ütemet.
Vén párok, kerti padon ülnek az alkonyatban,
s a tavon, melyre már a nap búcsúfénye süt,
nagy hattyú jön fel s libben át szinte mozdulatlan,
s oly békés-boldog-büszkén, akár az életük.
S itt hirtelen megállok, ki magam tetten érem,
s elfog a szégyen, lám, hogy két év rabság után
elég e zárka néhány pofonnal s rettegéssel,
s máris futok a csábos, szép hattyú nyomdokán.
Hogy én, egy ország ajkán nagyalvó Csipkerózsa,
feledve, mi a hűség, hivatás, haza, hír,
fonódtam álmaimban egy idegen karóra
és egy másik földrészre szöktem, mint pionír,
lettem alattvalója a holt Viktóriának,
magam is boldog hulla, nem élő pária,
s csonthomlokomra hívtam szemergő glóriádat,
te porhanyós, szabad föld, Nyugat-Ausztrália!
Nem így, mondom, s felállok s vad mosolyt érzek számon,
a véresre rugotton, és némán szavalom,
hogy nem hagyom a zászlót és nem hagyom e népet,
e hűtelent és drágát, s a harcot sem hagyom,
és százszor újra kezdem, s ha kell, százszor hiába,
míg nem leszel szabad, szép s új otthonom, haza,
s ha megyek, látogatni megyek Ausztráliába,
de azt a boldog hattyút, azt elhozom haza.
A Velencei-tó térségében élők 91 százaléka egyetért azzal, hogy további fejlesztésekre van szükség a tó környezetében.
Ez derül ki abból a reprezentatív, 500 fős közvélemény-kutatásból, amelyet a Velencei-tóért indított tudományos együttműködés keretében valósított meg a Kodolányi János Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A kutatás célja
A több kutatást és tudományos vizsgálatot is magába foglaló kezdeményezés célja, hogy átfogó turisztikai, szociológiai és demográfiai képet adjon a Velencei-tó térségének helyzetéről. Az első megállapításokat sajtótájékoztatón ismertette Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem elnöke és Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
Többek között fókuszcsoportos vizsgálat, kérdőíves turisztikai és szociológiai felmérés, valamint számlálásos turisztikai és demográfiai felmérés is indult júniusban a Velencei-tó térségében
a Kodolányi Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tudományos együttműködésének köszönhetően.
Az elsők között egy 500 fős, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás készült el, amellyel elsősorban azt járják körül, hogy
miket tartanak az itt élők a Velencei-tó legfőbb értékeinek, illetve milyen fejlesztéseket támogatnának leginkább.
„Célunk az, hogy megismerjük a helyi lakosság véleményét a Velencei-tó környékének állapotáról, annak jövőbeli kilátásairól. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az itt élők 91 százaléka egyetért: a Velencei-tó térségében további fejlesztésekre van szükség” – fogalmazott a kutatásról szóló sajtótájékoztatón Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
A helyiek a Velencei-tó jelenlegi vízminőségét, biológiai állapotát 5-ös skálán csupán 2,6-ra értékelik, a Velencei-tó környékének jelenlegi szolgáltatásait pedig 3,6-ra.
A megkérdezettek 88 százaléka egyetért abban, hogy a térség fejlesztéséhez egy átfogó tervre van szükség.
A legtöbben a környezetvédelmi fejlesztéseket, az egészségügy és szociális ellátás javítását, a szabadstrand és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint a turisztikai lehetőségek bővítését tartják a legfontosabbnak.
A fejlesztések legfőbb előnyei között pedig a munkahelyteremtést, a fiatalok helyben tartását, az infrastruktúra fejlesztését és a turizmus fellendülését jelölték meg.
A kutatásban látható igényekre jelent megoldást többek között a HÖOK által tervezett Fiatalokért Központ is: egy olyan multifunkcionális rendezvény- és szabadidőközpont, amely elsősorban egyetemistáknak és fiataloknak kínálna helyszínt konferenciák, sportesemények és szórakoztató programok számára.
A tervezett beruházás ugyanis tiszteletben tartja a Velencei-tó értékeit, óvja a helyi környezetet, továbbfejleszti a helyi szolgáltatásokat és munkahelyeket is teremt.
A Kodolányi Egyetem egyetem demográfiai vizsgálatai keretében elkészül a Velencei-tó térségében élő népesség összetételének változásait bemutató tanulmány és a 2050-ig várható népesség-előrejelzés tanulmánya is, amelyek igen fontos információkat szolgáltathatnak a fejlesztési döntésekhez.
A Velencei-tó kiemelt jelentőségű a Kodolányi Egyetem számára, mert történelmi, földrajzi, tudományos és társadalmi szempontból is szorosan kötődik az egyetem működéséhez és értékrendjéhez. Az egyetem székhelye és működési központja Fejér vármegyében található, így a Velencei-tó térsége nem csupán földrajzi értelemben, hanem az intézmény identitásában és kutatási irányaiban is meghatározó szerepet játszik.
A tó és környezete ideális „élő laboratóriumot” kínál az egyetem számára, különösen azokban a tudományterületekben, amelyek a Kodolányi képzési és kutatási profiljának alapját képezik.
A turizmus, a környezetgazdálkodás, az ökológia, a regionális fejlesztés és a társadalomtudomány mind olyan területek, ahol a Velencei-tó valós kutatási terepet biztosít.
A Velencei-tó a Kodolányi Egyetem társadalmi szerepvállalásának szimbóluma is
Az egyetem célja, hogy aktívan hozzájáruljon a régió fejlődéséhez, a helyi közösségek megerősítéséhez és a környezeti értékek megőrzéséhez. A tó térségében végzett kutatások, fejlesztési projektek és partnerségek révén az egyetem nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági értelemben is értéket teremt.
A kutatási eredmények elérhetőek az Egyetem honlapján az alábbi linken, illetve a Fiatalokért Központ oldalán.
