|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Körmendi Vilmos |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, táncdal |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Mit mondjak, barátom, csodás a lány,
nem látsz a világon ilyet talán.
Forrongott Siófok, úgy csodálta őt,
tört szívek hevertek csepp cipők előtt,
míg vonultak ők…csak együtt.
A papa meg a lánya
a papa meg a lánya,
a papa meg a lánya,
mily gyönyörű kép.
Egyik nap kilestem, magányosan,
rátörtem: Imádlak halálosan!
Megdöbbent szemében kis reménysugár,
de sajnos felénk jött a papája már,
ó, micsoda kár, és mentek.
A papa meg a lánya,
a papa meg a lánya,
a papa meg a lánya,
mily gyönyörű kép.
Fess fickó nyakába borult a lány,
- Hé, kislány, ki volt ez?
- A papám csupán.
- Hát akkor a másik, az ki volt neked?
- Őbenne megismerted a férjemet.
Jópofa gyerek, ki hinné.
A papa meg a lánya,
hogy vigye el a kánya.
Úgy fütyülök a lányra,
hogy nem is igaz.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
