|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Emlékezz rám |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 4:02 |
| Szövegírók: |
Hárs László Romhányi József |
|
Behár György |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | boldogság, csendes, érzelmes, hűség, lágy, retro, romantikus, szerelmes [+] |
Szemembe nézz, s a szívembe látsz,
Ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz,
Csak érted dobban bárhol, bármerre jársz.
Csak annyit mondj: szeretlek én,
S ez lágyabban zsong, mint száz költemény,
Ez a kis vallomás a legszebb zeném.
Ha itt ég hűséged
Tűzforró csókja a számon,
Úgy érzem, már látom
Szép, földi mennyországom.
Szemembe nézz, s a szívembe látsz,
Itt mellettem élsz, ha távol is jársz,
Az álmok színes útján hozzám találsz.
Gyönyörű boldogság
De régen várok rád,
Tebenned végre megtaláltam én,
Hát ölelj, ölelj csak át!
Ha itt ég hűséged
Tűzforró csókja a számon,
Úgy érzem, már látom
Szép, földi mennyországom.
Szemembe nézz, s a szívembe látsz,
Itt mellettem élsz, ha távol is jársz,
Az álmok színes útján hozzám találsz,
Hozzám találsz.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
