|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Adhatok még (Máté Péter eredeti énekhangja új hangszereléssel) |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 5:06 |
| Szövegírók: |
Máté Péter |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Piano pop |
| Címkék: | Keressük! |
Te légy a párnám, ha fáradt vagyok,
te légy az ágyam, ha elszunnyadok.
Te légy az árnyék, ha bánt már a fény
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy az írás és te légy a szó,
te légy a friss méz és te légy a só.
Te légy a csónak az idő vizén
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy a jókedv és te légy a gond,
te légy a vessző és te légy a pont.
Te légy a léggömb a múltam egén
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy a virág, ha elmúlt a nyár,
te légy a mécses, ha későre jár.
Te légy a tűzhely az élet telén
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy a párnám, ha fáradt vagyok,
te légy az ágyam, ha elszunnyadok.
Te légy az árnyék, ha bánt már a fény
és te légy a sírom, ha meghalok én.
(Hú-ú-ú) meghalok én ...
(Hú-ú-ú) ha meghalok én.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
