|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egry Levente Majka Papa Majoros Péter Váradi József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogyha arra ébredsz reggel, hogy kicsi ez a világ,
és bárki bármit csinál, az minden a te hibád.
A holnapot nem látod, mindenki utál,
mert kínszenvedés minden perc, jön nap-nap után.
Ahol nincsenek ízek, nincsenek képek,
nincsenek színek, nincsenek fények.
Lehajtott fejjel indulsz el ismét a harcba,
mert háború az élet és elhullik a gyáva.
Mert valami kezdődik, ember, és valami véget ér,
és csak Isten dönthet arról, hidd el, mikor mennyit élj.
Ha százszor kérded őt és százszor nem felel,
ő látja még, hogy jó vagy rossz vagy, kapsz, mit érdemelsz!
Az élet rendjén változtatni ne próbálj, nem tudsz,
mert az egyik pofont te adod, de a másik elől futsz.
Jutalmat ne várj, nem lesz, csak megbékélsz a sorssal,
és beletörődsz abba, ez megint nem jó oldal.
Refrén:
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Hiába minden, úgyis vége!
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Úgyis vége!
Mert én alig múltam 22 és elővett az élet,
hát kisírt szemmel néztem végig mikor mire képes.
Akinek köszönhetek mindent, aki a karjaiban tartott,
aki törődött a két fiával, az most feladta a harcot.
És minden úgy ment tovább, mintha nem történne semmi,
én éreztem, hogy most először férfinak kell lenni.
Mert azt gondoltam becsaptak, és hazugság volt minden,
mert holtan feküdt mellettem, kit a példaképnek hittem.
Tudom az az élet rendje, temeted a véred, de miért pont most,
és miért pont így, és folyton csak ezt kérdem.
Mert nem múlik el nap, hogy én ne gondoljak arra,
hogy mosolyogva tolna le, csak úgy ahogyan szokta.
Mert eltelt 3 év és nekem összejött az élet,
mert embereknek tízezrei nézik ahogy élek.
És tudom nagyon jól, hogy ő is figyeli az utam,
és ha rám néz akkor azt gondolja: Büszke vagyok fiam!
Refrén:
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Hiába minden, úgyis vége!
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Úgyis vége!
Én már gyerek fejjel értetlenül néztem
míg más remegett a rossztól, én az ördögtől sem féltem.
Pedig senkitől sem láttam, valahogy mindig odaálltam,
ahol egy árva szava többet ér, mint ha más mondana százat.
Én mitől féljek? Nekem az Isten hamar megmutatta,
hogy ha Ő elfordul tőled, akkor dühösen néz vissza.
Meg, hogy olyan keresztet ad, ami majd maga alá temet,
mert mit kínlódjon értem, ha a rossz meg velem nevet.
És ha visszakérdezhetnék, én egyből meg is tenném,
akit csak úgy elvettél, azt csak úgy visszavenném.
Egy szavad sem lehetne, aki így előre fizet
az egy ima helyett, Uram, most már átkozódik tizet.
Mert te osztasz úgy mindent, hogy az ember nem is tudja,
hogy mit kap majd a bánatára, s mit kap majd a jóra.
Ezért várom a választ, velem vajon minek tetted,
ami a jóhoz kellett volna tőlem túl korán elvetted.
Refrén:
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Hiába minden, úgyis vége!
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sirsz, odafent nem hallja az ég.
Úgyis vége!
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
