|
|
|
| Előadó: | Copy Con |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lizard:Ez a másik oldal az az oldal ami nem ránk jellemző...Egy sokkal sötétebb és ridegebb valóság ahol nincsenek csillagok nincsen napfény nincsen szarság csak a véres valóság.
Hhh szétnézek szétnézünk ketten
Istenem ma kérlek hogy minél hamarabb elvégeztessem,
hisz vér hull alá a magasból a mélybe
taposunk a szarban csak rossz helyben élve.
Az élet egyre magasabb akadályokat sző szét
a létem végét érzem és félek hogy nem ébredek...
azért mert süllyedünk és rémisztő az ábra
mi a valóság mértékét mintázza?
ha a parton a viztükörbe nézek mit érzek
az a sorsom mint a tükröződő képnek,
mert vele meghallani belefolyik a vérem
fájdalmat én már rég nem érzek.
könnybe áradt szememben nincs elég harag
még fakadnak a szavak képek alatta
pedig nyugalom alattam körülöttem nyugszik a nap
gyötör a tudat lesz még holnap?
földre roskadok össze húzom magam
hátam mögé nézek ott minden mozdulatlan
sorsom vajon teljes így?
kérdezem magamtól ez egy költői kérdés
...szarból de sajnos
de ez az egész még kilátástalan
én lesütöm az arcom egyelőre ez van
csak egy jelet kérek csak egy jelet
de nem kapok nem látok biztató tényeket
csak a lényeget érzem a kedvem hangulatom eltemetve,
de nem én tettem az egyetlen reményem
ami mélyen él bennem
az a pénz megveszem és megbújok...
sőt nézem kívülről a világot
és nem értem az embereket
akik nem veszik észre,
mégis csak statiszták az élet című filmben
talán mindennapos rohanás sarkítja el őket.
Ref.:
A véres valóság mindig egy lépéssel, előtted jár
előtted jár
akárhova bújhatsz úgyis megtalál és nyujtja a karját
a véres valóság mindig egy lépéssel előtted jár
előtted jár
akárhova bújhatsz úgyis megtalál
és nyújtja a karját
TéÓeM:
A valóság sajnos előtted jár és nem vár
harag süllyed a dühbe és mennyek vele
és holnap vagy azután talán
ha megyek az utcán meghúzom magam
és átlépek a hullán a kezemet ...
de a gyilkos nem én vagyok
csak a földbe rothadó világ és az értelmetlen holnapok
egyik nap után a másik
én meg tőletek kérdezem
ember hol van ebben az értelem?
neked még tanulni kell
de kit érdekel?
ha haldoklik az ember és mindennek vége egyszer.
én szánom magamat szánlak téged
valahányszor csak rád nézek
testvér benned magamat látom mert ugyanúgy érzel
ahogy én nem fogod fel te se mész el
néha .. érzed magad pedig vannak sokan melletted
csak az érdekel hogy az örök nyugalmat meglejtsed
mert sajnos a jövő kiszámíthatatlan
de lesütöm az arcom egyelőre ez van
mert sajnos a jövő kilátástalan
lesütöm az arcom egyelőre ez van
Ref.:
A véres valóság mindig egy lépéssel, előtted jár
előtted jáár
akárhova bújhatsz úgyis megtalál
és nyújtja a karját
a véres valóság mindig egy lépéssel előtted jár
előtted jáár
akárhova bújhatsz úgyis megtalál és nyújtja a karját
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
