|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | minden Kincsem |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Demeter Zoltán Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | pAnAmA Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled,ennyit érek,
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled...
A fénnyel szemben már a látom az utam,
mert mindent megtettem,és mindig is tudtam,
hogy a sorsom elkerülni nem fogom,
repülni nem tudok,és nem is gondolom,
hogy más lennék,mint amilyen te vagy,
az élet ilyen,nekünk semmit nem hagy,
ami fontos:csak az a pillanat,ami a tiéd,
és örökre megmarad benned,a szivedben,
és látod,lazíts hát,biztos ott nem bánod,
ha melléd ülök,és csak annyit mondok:
'Színze mélia',és nincsenek gondok,
érezd a levegőt,érezd a szabályt,
érezd a ritmust,és az illatát
az életnek,ami körülvesz minket,
néha jó veled,és néha beintek...
Refrén:
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled,ennyit érek,
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled...
Kérdezték,boldog vagyok-e,én nevetve arrébb álltam,
azóta sem tudom,akkor mire vártam,
tudtam a választ,de nem mertem mondani,
nem akartam ezzel semmit sem elrontani,
éltem ahogy eddig,nem tehetek róla,
volt akik nélkül az élet semmit sem ért volna,
szerelmek,spanok,a holnap nem érdekelt,a mának éltem,
boldog voltam,hallgattam hogy énekelt a sok madár,
de hol van már,az egész hova tűnt el?,
elmúlt minden öröm ezzel a húsz évvel,
nem sok,mégis annyit élhet át az ember ezalatt,
minden más lesz,nem kell hozzá semmi,csak egy pillanat,
és én a szegény,aki mindent elveszített,
megfeszített lényként élek itt lennt
a Földön,néha rossz az élet,ezt mindenki tudja,
de azt nem tudhatja senki,hogy meddig tart az útja...
Refrén:
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled,ennyit érek,
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled...
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled,ennyit érek,
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled...
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled,ennyit érek,
Mindenki tudja,mindenki érzi,
csak a sok pubi még nem érti,
hogy túl nagy a világ,és rövid az élet,
csak repülök veled...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
