|
|
|
hogy mi ihlet engem csak az életem
a két kezemet nyújtom feléd és éneklem
talán majd egyszer összeforr életünk
ha kívánnánk valamit majd mind ketten kérhetünk
láthatja mindenki nem vagyok nagy képű
érzelem bennem is itt él csak legbelül
folytom a vágyamat nem kell a csalódás
esténként írok ez tőlem egy vallomás
annak kit szeretek és őis így érez
csak túl sok a paradox és folyton le fékez
vágyamat követem álmomat élem
múltamat akarom jövőmet félem
de eljön a holnap és kiderül a sorsom
hogy mit hoz az életem számtalan módon
mondtam hogy szeretlek vedd végre észre
hisz rólad szól mindenem nézz fel az égre
hát felnézek énis ott látom a csillagom
látom azt akit többé már nem hallok
keresztet vetek és felfelé mutatok
hogy elvette örökre istenre haragszok
egy gyógyszer ez nekem hogy írhatom azt
amit gondolok rólatok nem kell a gaz
hisz eltompult életem így képes felállni
nem fogok földön az arcába darálni
Refrén:
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
világok hatalma számtalan darabba
fekszek a földön egy verset el hadarva
szavalok a képednek ez lett az emberből
gyarló nem hiszem csak kimászok a veremből
el folytott vágyaim felszínre szaladnak
lelkemnek bombái földből ki fordulnak
csak neked köszönöm megmondtad kivagyok
az éveim peregnek maradandót alkotok
hogy emlékezz rám mikor eltűnik testem
én akkor is itt leszek sorok közt vettem
egy levegőt érted hogy örökké létezz
önzetlen a szeretet mit irántad érzek
egy kisfiú szavai de egyszer majd megérted
bízom hogy vágyad az benned majd felébred
akkor megérte minden amit tettem
és gondjaim örökre föld alá temettem
így éltem életem világok hatalmak
tengerek folyók meg egymásba szaladnak
ha mondok egy szót amit nem mondtam volna
ha nem jössz a képbe már lent lennék porba
de jöttél és köszöm tanítassz szeretni
szeretni érezni embernek lenni
s ha nem kellek neked én akkor sem feledlek
szívembe zártalak s örökké szeretlek
Refrén:
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
számtalan emlék meg számtalan gondolat
itt élnek bennem és őrzik az arcodat
árad a szeretet feléd mert szeretlek
nem kellek neked én akkor sem feledlek
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
