|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Máté Péter |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, pop, pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Van egy régi ház egy völgy ölén,
ott szövődött száz tarka regény.
A múlt jó ízét, most is érzi szám,
de sok édes gyümölcs nőtt a vén eperfán.
Itt már más az ég,
és nem süt a nap, úgy mint rég,
az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért,
hozzá futottam vigaszért,
s lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel, visszaszáll a múlt hozzám.
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Oly régen volt, az idő elszállt,
de a régi kert, mindig visszavárt.
Hűtlen szívem végre visszatért,
de későn jöttem, mert a fa már nem élt.
Gyümölcsöt nem adott már,
koronája oly kopár,
s ága közt őszi csend lapul.
Jött néhány zord regény,
sápadt szomorú nap levél,
az eperfáról porba lehull.
Álmaimban éjjel, visszaszáll a múlt hozzám.
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
(próza:)
Mennyit ültem a fa alatt, csendben,
s az ágak közt, a szél dalolt csupán.
Elmentek ők, elhagytak engem,
az álmok, remények, s vén eperfám.
Itt már más az ég,
és nem süt a nap, úgy mint rég,
az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért,
hozzá futottam vigaszért,
s lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel, visszaszáll a múlt hozzám.
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Álmaimban éjjel, visszaszáll a múlt hozzám.
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Álmaimban éjjel, visszaszáll a múlt hozzám.
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
