|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Vagy mindent, vagy semmit |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Harmath Imre |
|
Fényes Szabolcs |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | érzelmes, fájdalmas, hiányzik, kín, lelkis, remény, retro, romantikus, szakítós, szerelmes, szomorú, vágy, valóság, várakozás [+] |
Pihenni tért gyönyörű Nápoly,
Az ég behunyta kék szemét,
Csupán egy ringó gondoláról
Röpít a szél egy szép zenét.
Egy parti márványpalotában,
A baldachinos ágy ölén
Nem hallja már a büszke dáma,
Hogy mit dalol szegény legény...
Küldök néked egy nápolyi dalt,
Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem,
Hogyha felsír majd egy bús éjszakán,
Ugye gondolsz rám?
Szívem nélküled árva, kihalt
Olyan koldus, oly szegény, már csak azt remélem én
Hogy e szerenád zenéje után
Ugye gondolsz rám?
Tudom én, ha kívánod, hull a sok kincs rád,
Csakhogy énnekem látod, egyebem sincs, hát
Küldök néked egy nápolyi dalt,
Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem,
Hogyha felsír majd egy bús éjszakán,
Ugye gondolsz rám?
Küldök néked egy nápolyi dalt,
Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem,
Hogyha felsír majd egy bús éjszakán,
Ugye gondolsz rám?
Szívem nélküled árva, kihalt
Olyan koldus, oly szegény, már csak azt remélem én
Hogy e szerenád zenéje után
Ugye gondolsz rám?
Tudom én, ha kívánod, hull a sok kincs rád,
Csakhogy énnekem látod, egyebem sincs, hát
Küldök néked egy nápolyi dalt,
Benne zokog a szívem, ez a kis dal mindenem,
Hogyha felsír majd egy bús éjszakán,
Ugye gondolsz rám?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
