|
|
|
| Előadó: | Akkezdet Phiai |
|---|---|
| Album: | Kottazűr |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Závada Péter (Újonc) Hegyi Dávid Závada Péter Kalotás Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | DDK Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Budapest füstös nappalim,
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.
Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.
Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.
Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.
Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.
Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.
Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.
Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.
Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták
Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.
Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy lusta metronóm
nyelvén az eltérésed.
Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.
Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.
Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.
Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.
Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.
Talán én is Pest vagyok...
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.
Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.
Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.
A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.
Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.
Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.
Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben...
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.
Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.
Nyolcvan éve, 1945. február 6-án született Bob Marley, akinek neve egyet jelent Jamaicával és a reggae zenével. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.
Robert Nesta Marley néven látta meg a napvilágot a karibi sziget egyik eldugott falujában, egy angol apa és egy fekete tinédzser lány gyermekeként. Apja rögtön születése után eltűnt életéből, nem sokkal később meg is halt, Marley csak egy fényképről ismerte. A zenei karrier reményében tizennégy évesen ment Kingstonba, ahol kezdetben nyomorgott, de aztán szárnyai alá vette a reggae atyjának számító, buzgó rasztafári Joe Higgs. Ő hozta össze a Wailers együttest, amelyben Marley mellett a műfaj másik két legendája, Peter Tosh és Bunny Livingston zenélt. Jóllehet volt néhány helyi sikerük, túl messzire nem jutottak, így 1966-ban a feloszlás mellett döntöttek. Marley fél évig egy amerikai autógyárban dolgozott, ekkoriban nősült meg. Felesége, Rita haláláig társa, háttérénekesnője maradt, s három gyermekük született, de Marley-nek több házasságon kívüli gyermeke is volt.
Hazatérve újjáalakította a Wailerst, s a reggae gyökereit kutatva tanulmányozta az 1930-as években Jamaicában létrejött rasztafári szektát. A raszták a Biblia sajátos értelmezéséből kiindulva Hailé Szelasszié etióp császárban látták a megváltót, Etiópiában pedig "az Ígéret Földjét".
A spirituális megvilágosodás után élete, személyisége is megváltozott: nemcsak a jellegzetes, fürtökbe font raszta-frizurát kezdte hordani, visszatért az afrikai gyökerekhez, hitvallását vegyes származására utalva így fogalmazta meg: "Nem állok a fehér ember oldalán és nem állok a fekete ember oldalán, Isten oldalán állok".
A Wailers nem csak szórakoztatni akart, kiállt az elnyomottak, a szegények mellett, a hitről és a szabadságról énekelt, amibe beleértették az általuk megvilágosodást hozó szent fűnek tartott marihuána fogyasztásának szabadságát is.
A Wailers első, Jamaicán kívül is terjesztett lemeze 1973-ban jelent meg, Marley neve a következő évben lett világszerte ismert, amikor Eric Clapton feldolgozta I Shot the Sheriff című szerzeményét. A Wailers 1974-ben a soul nagy csillagának számító Sly and the Family Stone előzenekaraként mutatkozott be az amerikai közönségnek, néhány előadás után azonban kirúgták őket a turnéból, ugyanis sokkal nagyobb sikerük volt, mint a fő attrakciónak. Nem sokkal később Tosh és Livingston a szólókarrier reményében kilépett (mindkettő sikeres lett, de korántsem annyira, mint Marley, Tosht 1987-ben máig tisztázatlan körülmények között lőtték le.)
Marley új zenészekkel folytatta, a vokálban helyet kapott felesége, Rita is. 1975-ben jelent meg Natty Dread című albuma, ezen hallható a No Woman, No Cry, egy év múlva a Rastaman Vibration már az amerikai lemezlistán is előkelő helyet ért el. Marley politikai töltetű szövegei égető társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, ugyanakkor zenéje lehetőséget adott arra, hogy hallgatói kikapcsolódjanak, rövid időre elfeledkezzenek bajaikról. Teltházas koncerteket adott és világsztárnak számított, Jamaicában azonban még ennél is többnek: élő legendának, prófétának, a nemzet hangjának. Ő népszerűségét kihasználva törekedett a zűrzavaros hazájában szemben álló politikusok kibékítésére, 1976-ban egy
ingyenes koncertje előtt két nappal merényletet követtek el ellene, ám sebesülten is a színpadra állt és a béke hangján beszélt.
Végül sikerült elérnie, hogy az ősi ellenfelek két évvel később nyilvánosan, stílszerűen egy Marley-koncerten békejobbot nyújtsanak egymásnak.
Sorra követték egymást kiváló albumai (Exodus, Kaya, Babylon By Bus, Survival) és a remek dalok. Az énekes a színpadon valóságos extázisban zenélt és lüktető muzsikájával hallgatóságát is magával ragadta. Épp egy amerikai turnéra készült, amikor 1981 tavaszán a New York-i Central Parkban
kocogás közben összeesett, és az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rákbetegségben szenved
a kór átterjedt az agyára, tüdejére és a májára is. Alig 36 évesen, 1981. május 11-én halt meg Miamiban, temetését Jamaicában nemzeti gyász követte, díszsírhelyet kapott Kingstonban, ahol múzeuma is van.
Bob Marley hatással volt a zenére, divatra, a politikára, a kultúrára, 75 milliónál több lemeze kelt el világszerte
a halála után kiadott, legnagyobb slágereit összegző Legends című album 871. hete szerepel megszakítás nélkül a Billboard magazin 200-as listáján és csak a Pink Floyd Dark Side of The Moon című lemeze előzi meg. Zenei örökségét viszi tovább Ziggy fia, számait újra és újra feldolgozzák, de azért a Could You Be Loved, a Redemption Song, a Get Up, Stand Up, a One Love, az Is This Love az eredeti változatban a legjobb. Marley bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába, még évtizedekkel halála után is a legjobban kereső hírességek között van, sőt nevét viseli az első marihuána-világmárka, a Marley Natural termékeket a kannabiszt legalizáló országokban lehet megvásárolni. Első európai szobrát a Bánátban, Diószegpusztán (Banatski Sokolac) állították fel 2008-ban. Életéről 2012-ben dokumentumfilm készült, amelyben addig ismeretlen dalai is felhangzottak, tavaly pedig bemutatták a róla készült Bob Marley: One Love című játékfilmet, Kingsley Ben-Adir főszereplésével.
Fotó: Bob Marley Facebook
