|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Legbelül sohasem értettem a nőket,
Pedig én mindig is szerettem őket.
Akármi történt mindig kéznél voltam,
Ha megbántottak akkor sem szóltam.
Kitettem nekik szívem és lelkem,
Elismerést mégsem nyertem.
De nem is a köszönet, amit vártam,
Egy érzést csak mit magamba zártam.
Emlékszem, ahogy 13 lettem,
Még a fény is megnyílt felettem.
S beszélni tanította az eddig némát,
Ahogy megismertem Pap Évát.
Mosolyogva adtam oda mindenem vakon,
Pedig Ő csak lovagolt a nagy szavakon.
Hogy nem tudja s időre van szüksége,
Ez volt az élete, legdurvább szemétsége.
De nem érdekelt csak hajtott a hév,
Észre sem véve, hogy eltelt 3 év.
Semmim sem volt már csak a testem,
Mindenem feladtam annyira szerettem.
És bár azóta sem láttam olyan kék szemet,
Egyik nap aztán már elegem lett.
Visszafordultam a megkezdett úton,
Nem akartam rágódni a múlton.
Azóta máshogy tekintek a nőkre,
Csalfa hitvesekre, hű szeretőkre.
Érzéki csajokra, szerető anyákra,
Máshogy nézek az egész világra.
Nem is ért engem ez a balga népség,
Pedig megbénít azóta is a női szépség.
De nem nyílok meg előttük egyből,
És nem is hazudok mást szeretetből.
Csak magamat adom, de óvatosabb vagyok,
Mert, bár szememben még bizalom ragyog.
A bűnlajstromuk egyre lassan megtelik,
Mert egy nőtől érdekből minden kitelik.
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
