|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Jelentések Fanyarországról |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 4:04 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Funktasztikus Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/A hatodik szóló 2008-ban.
Jelentések fanyarországról.
Mikrofonnál a szub basszus szörny,
és az F, az U, az N, a K,
Faktor doromból a szövegünk alá.
Szedd alá!/
Csak a füvet nyírom a gőzölgő bitumenen,
Az őslakosok pacalt esznek az IQ teszten.
Együtt a félhomályban keressük a színeket,
Addig a vonat alól ellopják a síneket.
A csuklyában mindenkire rájön a csuklás,
Budapest, Budapest, de dzsúvás.
Na és a vidék, mint egy Romero-remake,
Egyiknek sanyarú másiknak savanyú hab a tortán.
Ízlett vagy nem én szeretem a szülőföldem,
Az anyanyelvem, mindörökké fanyarország.
Magyarázd a mechanizmust ott ahol tolvajok,
Tiltják a lopást, mondd, mit vársz a holnaptól.
Ezért nem, csak a szépre emlékezem,
A bennem lakó ördögöt ezzel felébresztem.
Karikás ostorommal az orrotok hegyére,
Szálljon dicsőség Borsod-Abaúj-Zemplén megyére!
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Átlagon felüli külvárosi senkiházi,
De mégis hungarikum vagyunk mint a Szentkirályi. Ácsi!
Úgy diktálom a tempót akár Talmácsi.
Nem rébuszokban beszélő pökhendi Rémusz bácsi.
A bisztró minden asztala lefoglva,
A baj, csak habi járőr netán a váll.lapja lenyomata... blablablaa...
Nincs kérdés se pénz, csipesszel a tenyerét véresre vakarja.
Vad nagymama rutinból kézimunkázik,
A sámán egy Kossuth téri bokorba fugázik.
A kiváló dolgozó passzióból kukázik,
A közjogi méltóság a szeme közé turházik.
Tombol az aranyeres járvány,
Rokikártyás merdzsó parkol a járdán.
A vasfüggönyön át a nyugat pénz szagú szelei,
Áru luxus kivitelben, kontra sziklák szemei.
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Mélyen tisztelt törvényhozók, csak az fáj,
Hogy nagyobb az állami apparátus mint a középosztály.
Mutogatni kár hiszen te is ott voltál,
A módszerváltozás óta már felnőtt egy korosztály.
Keserű szájíz, avas, romlott a szotyi,
Nem ugyanaz mint a keménydobozos tigris szofi.
Nyugodjon békében Hofi, téged ki inspirált?
Talán a magyar tatár, Dzsingiszkán.-mán doki.
Családfenntartó csirkével somfordál,
A pulya Bocskaiba fél oldalt gyűl a saroglyán.
Metropoliszok között suhan az I.C.,
Úniós pénzből megásott pottyantós WC.
Ria, ria, vulgária,
Tenger nélküli Bulgária.
Netán megemelték a benzin árát?
Hát fektesd a kátyúra az úthiba táblát.
Nálunk a bankok húzzák be a szekeret,
Bálákban hordja a szél az importált szemetet.
Csikós tokányt, vöröshagymát kérek pitába,
Hogy kihúzzam magam és maradjak a bús picsába.
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Sikerrel zárult a MOST projekt, a Magyarországról indult, a balkáni és a nyugat-európai zeneipart összekötő úttörő kezdeményezés első, több mint négy éves fázisa.
Az ötletgazda és projektvezető Hangvető 10 balkáni és nyugat-európai partnerrel egy komplex, négypilléres szakmai programmal indított el hosszútávú pozitív folyamatokat az egész régióban. Ez volt az első, magyar cég által elnyert, nagyméretű Kreatív Európa Program által támogatott együttműködési projekt.
A MOST nem csak a térségben, hanem egész Európában példaértékű: egy rendkívül diverz régió teljes iparágának fejlesztésére tett ‒ sikeres ‒ kísérletet a 4 millió eurós projekt.
A Hangvető és a MOST partnerszervezetek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szakmai képzéseket, mentorálást, gyakornoki lehetőségeket és egy kiterjedt kapcsolatrendszert is kínáltak a több mint 500 résztvevőnek. Összesen 30 zenekar, 80 menedzser, 60 fesztivál és klub és 20 helyi projektet megvalósító szervező vett részt a programban - mind a népzene, mind a világzene tágabb területéről.
A MOST hatására létrejött egy új, az európai piacon és kapcsolati hálóban otthonosan mozgó szakmai generáció.
A balkáni zene eljutott egy szélesebb, európai közönséghez, ami a régió pozitív megítélésére, és identitásuk erősödésére is visszahat. Több zenei exportiroda jött létre a térségben a projekt közvetett hatásának köszönhetően, a térség művészeit egyre több nyugat-európai fesztivál szerepelteti.
A MOST kiemelt figyelmet fordított a balkáni zene sokszínűségének bemutatására. A projektben elektronikus, kísérleti, a hagyományos zenéből új irányokba induló művészek is otthonra találtak. Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró, Horvátország, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina művészei és zeneipari szakemberei vettek részt a projektben, amelynek egyik fő üzenete a sztereotípiák lerombolása; egy izgalmas térség újrafelfedezése volt. A zenészek megismerését segítendő a Balkánon kívüli európai fesztiválok is résztvevők és partnerek voltak.
"A MOST teret engedett a balkáni zene sokszínűségének, gyökereinek és a térség újat kereső, virágzó kreativitásának."
– Christine Semba, WOMEX
Így történhetett, hogy egy alapvetően bosnyák műfajra, a sevdalinkára szakosodott zenekar, a Divanhana megkapta a világzene egyik legrangosabb elismerését, a Songlines magazin díját, és tizenötezres tömeg előtt játszhatott Londonban, vagy hogy a program támogatásával megjelent lemeze első helyre került a World Music Charts Europe európai világzenei sikerlistán.
A Perija, egy dark folkot játszó, utcazenéléssel induló zenekar a MOST segítségével szintet lépett, világszerte utaznak és felléptek az Eurosonic fesztiválon.
Az E.U.E.R.P.I. kísérleti elektronikája Japánba kapott meghívást, a Lenhardt Tapes-ről a WIRE magazin áradozott, Zarina Prvasevda észak-macedón énekes a Blogotheque-kel forgatott és az egész európai szakma megismerte hangját. A sor folytatható, a MOST sikerét a résztvevő művészek előtt kinyílt szakmai lehetőségek is mutatják.
"A MOST rengeteg lehetőséget nyitott meg számunkra, új helyekre jutunk el. Manapság szinte naponta kapunk meghívást egy fesztiválra vagy showcase-re."
– Rodjenice, szerb zenekar
Ezt részben a négy éven át zajló, szisztematikus kapcsolatépítés, a közös munka fesztiválokkal, koncertszervezőkkel és szakemberekkel, a MOST konzekvens szakmai jelenléte eredményezte. A Hangvető további projekteken keresztül viszi tovább a projekt örökségét, és folytatja a kiépült szakmai hálózat építését.
“A MOST legnagyobb sikere, hogy elkezdte eloszlatni a balkáni zenét övező sztereotípiákat. A művészek sokkal felszabadultabbak és tudják, nem csak a Macskajajra vagyunk kíváncsiak.
A szakmai oldalon sokat számított, hogy a MOST a teljes iparág minden szereplőjének lehetőséget adott a fejlődésre, és azok egymással is kapcsolatba kerültek. Egy olyan ugrásra kész szakmai hálózatot építettünk fel, amely tehetséges művészekből és rátermett szakemberekből áll, akiket már nem köt meg a térség nehéz hagyatéka.” – Lelkes András, Hangvető ügyvezető igazgatója.
A MOST számokban
