|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Jelentések Fanyarországról |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 4:04 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Funktasztikus Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/A hatodik szóló 2008-ban.
Jelentések fanyarországról.
Mikrofonnál a szub basszus szörny,
és az F, az U, az N, a K,
Faktor doromból a szövegünk alá.
Szedd alá!/
Csak a füvet nyírom a gőzölgő bitumenen,
Az őslakosok pacalt esznek az IQ teszten.
Együtt a félhomályban keressük a színeket,
Addig a vonat alól ellopják a síneket.
A csuklyában mindenkire rájön a csuklás,
Budapest, Budapest, de dzsúvás.
Na és a vidék, mint egy Romero-remake,
Egyiknek sanyarú másiknak savanyú hab a tortán.
Ízlett vagy nem én szeretem a szülőföldem,
Az anyanyelvem, mindörökké fanyarország.
Magyarázd a mechanizmust ott ahol tolvajok,
Tiltják a lopást, mondd, mit vársz a holnaptól.
Ezért nem, csak a szépre emlékezem,
A bennem lakó ördögöt ezzel felébresztem.
Karikás ostorommal az orrotok hegyére,
Szálljon dicsőség Borsod-Abaúj-Zemplén megyére!
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Átlagon felüli külvárosi senkiházi,
De mégis hungarikum vagyunk mint a Szentkirályi. Ácsi!
Úgy diktálom a tempót akár Talmácsi.
Nem rébuszokban beszélő pökhendi Rémusz bácsi.
A bisztró minden asztala lefoglva,
A baj, csak habi járőr netán a váll.lapja lenyomata... blablablaa...
Nincs kérdés se pénz, csipesszel a tenyerét véresre vakarja.
Vad nagymama rutinból kézimunkázik,
A sámán egy Kossuth téri bokorba fugázik.
A kiváló dolgozó passzióból kukázik,
A közjogi méltóság a szeme közé turházik.
Tombol az aranyeres járvány,
Rokikártyás merdzsó parkol a járdán.
A vasfüggönyön át a nyugat pénz szagú szelei,
Áru luxus kivitelben, kontra sziklák szemei.
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Mélyen tisztelt törvényhozók, csak az fáj,
Hogy nagyobb az állami apparátus mint a középosztály.
Mutogatni kár hiszen te is ott voltál,
A módszerváltozás óta már felnőtt egy korosztály.
Keserű szájíz, avas, romlott a szotyi,
Nem ugyanaz mint a keménydobozos tigris szofi.
Nyugodjon békében Hofi, téged ki inspirált?
Talán a magyar tatár, Dzsingiszkán.-mán doki.
Családfenntartó csirkével somfordál,
A pulya Bocskaiba fél oldalt gyűl a saroglyán.
Metropoliszok között suhan az I.C.,
Úniós pénzből megásott pottyantós WC.
Ria, ria, vulgária,
Tenger nélküli Bulgária.
Netán megemelték a benzin árát?
Hát fektesd a kátyúra az úthiba táblát.
Nálunk a bankok húzzák be a szekeret,
Bálákban hordja a szél az importált szemetet.
Csikós tokányt, vöröshagymát kérek pitába,
Hogy kihúzzam magam és maradjak a bús picsába.
[Ref]
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért ücsörgünk egykedvűen a szarban.
A múltat sírjuk hogy milyen volt hajdan,
A dobok peregtek, ram-pa-pam-pam.
Azt mondd meg nekem Funk, ha tudjuk hogy baj van,
Miért a bajszunk alatt mormogunk halkan?
Halkan mormogjuk hogy nem ezt akartam,
De miért nem teszünk ez ellen, hadd halljam!
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
