|
|
|
| Előadó: | Akkezdet Phiai |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Süveg Márk (Saiid) Hegyi Dávid Süveg Márk Vranik Krisztián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A Földről hallgattam meg az első csontroppanást,
miután végignéztem az ősrobbanást
Az első házaknál én voltam a sár,
voltam Leprás-király és másra éhező cár
Tapasztaltam, mi Aphrodité valódi bája,
Norbinak vagyok a ledobott kalóriája,
Nem a Való Villából jöttem a való világra,
voltam és még leszek önmagam- paródiája
Vegetáriánusnak egy szendvics, ami sonkás,
Voltam napnál fűtő és Medúzánál fodrász,
Áldás és oltás;
márkás sporttáska,
aminek a mélyére senki más, csak a lány ás...
Sztálin parancsára százszor ordítottam: "kaput"!
Trójában a falónak valóban én nyitottam kaput,
játszottam Casanovát megbabonázó szüzet,
és 68-ban én csináltam először meg a tüzet
Én találtam ki, hogy a katonák, az üzlet,
és én voltam az oka annak, hogy Dániában bűz lett
Leonardo kezében én voltam a tartás,
Tatárokkal együtt toltuk a tartármártást
Azt a havat olvasztom, amit délre majd a Tisza visz,
ahol a vámpírok ellen készítettem crucifix.
Amíg Hitlerék azt mondták rám, hogy gond van,
utolsó percét végignéző tarkó voltam
Voltam senki, de a fiam úgy hívták hogy Pelé
Elvis haján -bazdmeg- én voltam a zselé,
Voltam hegy és szakadék, vizet hozó folyó,
Aranytojó, Kennedy fejében a golyó
Előfordult, hogy a kedvem szolgák lesték,
A berlini falon voltam króm, bomba, festék
Voltam pisztoly, penge, páncél és penna
A kanyar én voltam, ahol behalt a Senna
Hitehagyott pap, a Pieta-ra ráborultan,
Többször voltam fegyverben a százéves háborúban,
mindkét oldalon, gyalogos és tiszt is,
az egyik bankban engem rabolt ki a Viszkis
Voltam hatalmas tábornok, aki éppen kapitulál
Szalutáló kamikaze, és nem katapultál
Baszott nagy zacskó koksz lapulva a pultnál
Én voltam a spanod, akit tegnap szapultál
maradunk mindig mozgásban mint minden
mint az élet mind egy, mindegy milyen szinten
nincs fizika nincs idő, igazából nincs semmi sem
csak én vagyok és te , lendülünk a semmibe
Voltam fény a vaknak, kéj a papnak
Összeomló istálló, amiben halott lovak laknak
Akkora raj csávó, hogy kajak szopattam csak
Máskor fullos gádzsi, örültek, ha szopathatnak
Az első jó érzésed egy kúrás kint a szabadban
Testvér, te mást kerestél az itt lefestett szavakban
Sosem kérdezted, mégis sosem tagadtam:
saját magam hite vagyok magamban
Lelki multimilliárdos mégis valamit várva
Bent százezreket szórtam el alamizsnára
Hülyét csináltam magamból a Szalacsit játszva
és az Atlantiszt várta
dalaim látva
a Dalai láma
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
