|
|
|
| Előadó: | Isten háta mögött |
|---|---|
| Album: | Isten Háta Mögött |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 5:31 |
| Szövegírók: |
Pálinkás Tamás |
|
Pálinkás Tamás Hortobágyi László Bokros Csaba Győrfi István Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csont, éles csontok akadtak a torkon,
Csont vagy haver, fennakadsz a horgon?
És baszdmeg, öreg csont leszel, bár megmaradsz csontnak,
De mi a faszt ér egy csont? szart! - horgon akadva
A horgok pedig az állam kibaszott kezében vannak
Anarchiát akartál, megkaptad
Mer' az irányításban nincsenek törvények
Érezd úgy magad mint ezerkiláncszáznyolcvan-kibaszott-négyben
Mint az állat, vonyítva szenvedsz
Minden rendben, a horgokról a sírba tesznek
És félsz, pedig a félelem rossz, a félelem rossz
De gondolkozni már nem fogsz
És hol vannak a víziód? kiherélték őket
Álmaidban sem látsz többet nőket
Különben meg minek nő? hisz kazánnak látszol
Vagy ha nem vagy meleg, akkor a farkaddal játszol
Neked nincs más jó, csak a csontos kezed
Ezzel tudod elvenni az eszed
DE ez nem vízió, ez más
Rohadj meg!
Miért szűkre szabott a kibaszott látóköröd?
Hát nem látod, hogy szét akarják rúgni a tököd?
Te meg csak tökölsz, mást sem örökölsz, csak tökölsz
De így migiri-migiri-migiri-migiri-megdögölsz
És megmaradsz lerágott csontnak
Nem kérdezik hol vagy, senki le se szar
Nem leszel bomba, aki berobban a köztudatba
Hülye, a köztudat pusztul, leesik a feje
És a köz fej nélkül szart sem ér
mert nincs élettér, amit adnak ilyen nyomorult életért
Ref:
Nincs, nincs, nincs, nincs
nincs élettér, amit adnak ilyen életért (3x)
és sajnálom, hogy ilyenné lett
nincs élettér, amit adnak ilyen életért (3x)
és sajnálom, hogy ilyenné lett
Béke, szabadság, micsoda állatság
Naiv vagy haver, okosabbnak látszhatnál
Hogy gondolhatod, hogy rossz emberek
Megjavulnak vagy megdöglenek?
Tudod, a rossz emberek mindig tovább élnek
Nem félnek, jó nőkkel kefélnek
És tudod, az a nő mindig jobb, mint a tied
Nyugodtan felvághatod az erét,
És ne félj, vágd fel a sajátodét is
Az életed tabu, a halálod fétis
És ne félj, nem fognak észrevenni
A lelked sem száll el, mert elkezdik enni
A férgek, mer' akik férgek, azok ezt teszik,
Belülről rágnak, a lelkedet eszik
És kilyuggatnak, geci, meghal a lelked
Rossz ember lett belőled
De ne add fel, mert ha feladod, az szart sem ér
Mer' nincs élettér, amit adnak ilyen nyomorult életért
Ref.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
