Előadó: | Rokko és Doggie |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
/Mindenki álmodik arról a lányról,
Akiről azt hiszi, ő lesz az az álom,
Mindenhol keresed, nézed, hogy hol van,
Lehet hogy pont, az orrod előtt ott van./
Egész életemben kutattam, merre lehet a nagy Ő,
Végig ott volt mellettem, de észre se vettem őt.
Ilyen a szerelem, egy furcsa érzés,
Megfertőzi a szíved, ami elől nincs menekvés,
Titokban nem tarthatom, amit irántad érzek,
Mert lehet, hogy utoljára látlak, és ettől félek,
Gyönyörű szemébe nézek, látom a fájdalmat,
Elment tőle mamája és nincs ki többé, várja,
Összebújva emlékeztünk a szép dolgokra,
Szomorúnak láttam és ez a szívemet marta,
Hogy vidámnak lássalak, bármit megtennék,
Mert mosolyod a világon, bárminél többet ér,
Boldog lennék végre, hogy mellettem vagy,
Mert egy szép álom válhatna végre valóra,
Megkapnám az élettől, amire régóta vágyom,
Az pedig te vagy, és senki más a világon,
Mindennap szüntelen csak rád gondolok,
Mert óráról órára egyre jobban hiányzol,
Szerelem hol vagy? Merre jársz?
Ha kellesz soha nem vagy itt, hisz szükség van rád.
Refr: 2x
Várlak téged én! Tudom, hogy hozzám visszatérsz,
Érzem a szívem legmélyén, hogy mindig van remény!
De való féltem eddig elmondani mindezt, amit érzek,
Gyorsabban ver a szívem akárhányszor, látlak téged,
Ha lehunyom a szemem mentén, látom az arcodat,
Rólad szól az életem te vagy minden gondolat.
Amikor átöleltelek téged, talán nem is sejtetted,
Hogy teljesen beléd estem, elraboltad a szívemet.
S mégis ez történt, de én egy cseppet se bánom,
Mert amikor a két szemedbe nézek, én a boldogságot látom.
El se tudnám képzelni nélküled az életem,
Köszönöm hogy rátalálhattam, Istenem,
A két kezem, amikor az arcodhoz ér,
És átölellek, a világ összes kincsével felér!
Amikor megismertelek téged, a szívem elraboltad végleg,
Rögtön tudtam, hogy te, vagy aki kell, megbabonáztál a szemeiddel,
Te, vagy akire mindig vágytam, boldog vagyok, mert rád találtam,
Arra kérlek mindig légy enyém, tudnod kell, szeretlek én!
Refr: 4x
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana