|
|
|
| Előadó: | Rokko és Doggie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Mindenki álmodik arról a lányról,
Akiről azt hiszi, ő lesz az az álom,
Mindenhol keresed, nézed, hogy hol van,
Lehet hogy pont, az orrod előtt ott van./
Egész életemben kutattam, merre lehet a nagy Ő,
Végig ott volt mellettem, de észre se vettem őt.
Ilyen a szerelem, egy furcsa érzés,
Megfertőzi a szíved, ami elől nincs menekvés,
Titokban nem tarthatom, amit irántad érzek,
Mert lehet, hogy utoljára látlak, és ettől félek,
Gyönyörű szemébe nézek, látom a fájdalmat,
Elment tőle mamája és nincs ki többé, várja,
Összebújva emlékeztünk a szép dolgokra,
Szomorúnak láttam és ez a szívemet marta,
Hogy vidámnak lássalak, bármit megtennék,
Mert mosolyod a világon, bárminél többet ér,
Boldog lennék végre, hogy mellettem vagy,
Mert egy szép álom válhatna végre valóra,
Megkapnám az élettől, amire régóta vágyom,
Az pedig te vagy, és senki más a világon,
Mindennap szüntelen csak rád gondolok,
Mert óráról órára egyre jobban hiányzol,
Szerelem hol vagy? Merre jársz?
Ha kellesz soha nem vagy itt, hisz szükség van rád.
Refr: 2x
Várlak téged én! Tudom, hogy hozzám visszatérsz,
Érzem a szívem legmélyén, hogy mindig van remény!
De való féltem eddig elmondani mindezt, amit érzek,
Gyorsabban ver a szívem akárhányszor, látlak téged,
Ha lehunyom a szemem mentén, látom az arcodat,
Rólad szól az életem te vagy minden gondolat.
Amikor átöleltelek téged, talán nem is sejtetted,
Hogy teljesen beléd estem, elraboltad a szívemet.
S mégis ez történt, de én egy cseppet se bánom,
Mert amikor a két szemedbe nézek, én a boldogságot látom.
El se tudnám képzelni nélküled az életem,
Köszönöm hogy rátalálhattam, Istenem,
A két kezem, amikor az arcodhoz ér,
És átölellek, a világ összes kincsével felér!
Amikor megismertelek téged, a szívem elraboltad végleg,
Rögtön tudtam, hogy te, vagy aki kell, megbabonáztál a szemeiddel,
Te, vagy akire mindig vágytam, boldog vagyok, mert rád találtam,
Arra kérlek mindig légy enyém, tudnod kell, szeretlek én!
Refr: 4x
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
