|
|
|
Yártam (yártam),sötét erdő fedte szememet
A fák lombjai eltakarták szárnyaim mi elrepít
Ha meg se kérdeznéd én elmennék,el Veled
A végtelenbe repülnék,mert csókod íze felhevít
Angyaal... Betakarnak karjai,
Mert éltetnek távoli szavaid
Fények,csak repülsz,a holnapot félted
De én elmegyek a pirkadattal este vissza yövök érted!
Hiszem,hogy láttalak,Te ott voltál mellettem
Erőt adtál, a lehetetlent megtettem
A gondolatod sarkalta a tollat rá a papírra
A szemed csillogása küldi a fényt a zafírra
Tudom,hogy létezel,hogy nem egy vízió voltál
Egy lázálom,hallottam hangod.Párnámon
Könnycseppet.Érted a könnyfátyolt átvágom
És átlépek,a túloldalon,ha átérek
Egyszer talán ott vársz rám
Érted akár a legfényesebb csillagot is lehoznám
Ami eltompult fényed mellett pusztán
Sötét fényt pont szép,de mára már csak emlék-foszlány.
Te vagy a jelen,az idő,ami nélküled
Ólom lábakon mássza meg a végtelen
Hatalmas dombjait szüntelen
Álmodom egyszer talán ott ébredek a válladon.
Refrén:
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
Bűneink mosolyra késztetik a Napot
Mikor Ő hozzánk el érkezik,minden perc halott
Megáll az idő az felhők hangjától
Válnak köddé,majd angyalként szállnak
Csókjától virul el az égbolt
Ha Ő nincs akkor már nem értem a szép szót! (a szép szót)
Akadt olyan perc,hogy nem vágytam az életre
Ha Ő nem volt Velem,csak a reményt tartott életben...
Magányosan égtem az emlékek máglyáján
Elrepülnék hozzád a gondolatok sárkányán,
De a felperzselt vágyak a megemésztett pillanatok
A szerelmet feltölti,nélküle már üres vagyok!
Nyitott szemmel bolyongok a vakok közt az árnyakkal
Emlékszem,hogy simítottál gyengéden a szárnyaddal
Amióta vagy Nekem,új értelmet adtál
Az első keringőnk után a szívembe ragadtál
A szívembe égetted a pillantásodat
Nem kértél mást csak a kitartásomat
Én várok,ígérem várok amíg kell,
Amíg tudok majd együtt szállunk fel.
Én várok,ígérem várok amíg kell,
Amíg tudok majd együtt szállunk fel.
Én várok,ígérem várok amíg kell,
Amíg tudok majd együtt szállunk fel.
Refrén:
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
Angyaal! Óóó,vigyél magaddal
Semmy nyncs már ami a világomba marasztal
Angyaal! Óóó,repüljünk az álmokkal
Velem vagy mint csillagok a magányos vándorral!
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
