|
|
|
| Előadó: | Básti Juli & Cserhalmi György |
|---|---|
| Album: | Hallgass kicsit |
| Megjelenés: | 1988 |
| Hossz: | 4:42 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | művész |
| Címkék: | Keressük! |
Minden utcasarkon, csak terólad hallok,
Azt beszélik, van néhány gyereked.
És még azt is hallom, minden utcasarkon,
Nős vagy, és az asszony nagyon szeret.
És azt mondják, hogy érte te is oda vagy,
Már pedig a múlt éjszaka
egész másnak mutattad magad.
Elmúlt az az éjszaka,
De tíz ujjad tűz nyoma,
Apró bíbor bűnjelek,
Tanúk rá, hogy létezett.
Minden utcasarkon, csak terólad hallok,
Hogy körbehordasz apró bűnjeleket.
És még azt is hallom, hogy az tíz kicsi ujjnyom,
És hogy éjjel pont én voltam veled.
S ami főképp meglep, hogy ezért odavagy,
Márpedig te előzőleg zárkózottnak mutattad magad.
Kiáltozva emlegetsz,
Kis tíz bíbor bűnjelet,
S felléptél már mérgesen,
Vagy száz nyilvános helyen.
Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony.
Másként kéne, másképpen, ez iszony, nem viszony.
Én ezentúl vallom, minden háztömb sarkon,
Hadd tudja az egész lakótelep.
Mától én a blúzom vállamról lehúzom,
Hadd lássák az összes bűnjeledet.
És teszem én ezt addig, míg egy éjszaka,
Vállam fehér bőrére majd újra rásüt tíz ujjad nyoma.
Új, és újabb bűn nyomok,
Erre bizton számítok,
Mit feltárhatok,
Vagy száz nyilvános helyen.
Gallérom felhajtom, minden háztömb sarkon,
Mert rám bámul mind a lakótelep.
Hátam mögött hallom, minden háztömb sarkon,
Itt meg az, kit egy nő nagyon szeret.
Csak azért, mert éjjel ittam valamit,
És valaki magányos volt,
hát gondoltam segítek kicsit.
Az sem jó, ha emleget,
Az sem jó, ha elfelejt,
Az sem jó, ha nincs nekem,
Senkin sehol bűnjelem.
Másként kéne...
Látom, várod, jöjjek el éjszaka, éjszaka
Bűnjel kéne, tíz ujjad tűznyoma, éjszaka
Másképp kéne,
másképpen nem tudom, nem is tudom.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
