|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga János Hárs Viktor Hobo (Földes László) Pribil György Hajmann Béla Földes László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor odaérsz már este lesz
A környék ilyenkor barátságosabbnak látszik
A nyugdíjas rendőrezredes távcsövével fürkészi a járdát
És jegyzetel
Ám a feljelentés egyelőre szünetel
Minden megváltozott őt kivéve
Mindenki hoz magával valamit
Van, aki szerencsét van, aki szerelmet
Van, aki zenét van, aki bánatot
És abban bízik, hogy majd itt hagyja
A pletykás pufók büfés vigyorában őszinte az öröm
És a sör sem drága
Trágár viccek pufognak, nem szól értük senki
Belép a terembe, áthalad az emberek között
Beleszippant a levegőbe
Megérzi, átveszi a régóta oly ismerős szagot
Az emberek illatának a cigaretták füstjének
A várakozás kellemes feszültségének keverékét
Kinéz mosolya mögül
Mintha a város fölött nem lennének csillagok
Mindannyian leszálltak a földre
A sárga villamos elhozta őket ebbe a füstös terembe
3oo pár cipő topog a padlón
Annyi mindenre alkalmas a blues
Hallgathatod bárhol
Klubban, kocsmában
Autóban, ágyban
A világot utálhatod
Keress egy jó bluest
Játszd el vagy hallgasd meg
Segíteni fog
Erre való
Ez az őrült évtizedek óta minden héten megpróbálja
Látod, hogyan pöffeszkedik mikor alázatos
Mikor dühöng, kéjeleg, szenved, zokog
Vicsorog, vigyorog
Ezer év kínja a torkában nyöszörög
Mellében még ezeré dübörög
Forgatja kidülledt szemeit
Feltépi lángoló ereit
Felejt és téveszt
Altat és ébreszt
Gyilkol és éleszt
A csavargás a csalódás a szerelem a taps a születés a halál
Mind megőrjít vagy megváltoztat
Csak a művészet térít meg
Csak a blues téríti magához
Régi énje eltűnik a mélyben
Annyian és mind a legjobbak elmentek
Így hamarosan kiürül a város
Olyan lesz, mint egy kifosztott múzeum
Mégse zárjuk be a kaput engedjünk be akárkit
Nem kontárok vagyunk
Bizonytalan kódorgók
Fáradt önfeladók
Amit elvégeztünk látszik a városon
Nem kérdőjelezheti meg senki
Ne foglalkozz azzal másoknak mit jelent amit csinálsz
És mit jelentesz te önmagad
De ha valaki rád köszön az utcán
A te zenéden nőttem fel
Jól eshet, bár ne bízd el magad
A múlt sikere nem igazol semmit
Beismered, vagy nem csúszol lefelé
Ne felejtsd, hogy évtizedekkel ezelőtt miről álmodtál
Csak játszani akartál és még játszol most is
Ez a legtöbb és legyen elég
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
