|
|
|
| Előadó: | hiperkarma |
|---|---|
| Album: | Hiperkarma |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Bérczesi Róbert |
|
Bérczesi Róbert |
|
| Kiadó: | Warner |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
A vakerom szar, de a haverod vagyok,
És a haverok a végén mindig győznek.
A nők is szeretik az olyan férfit,
Aki lépten-nyomon bántja őket,
És megalázza, belé ülteti,
Hogy a férfi az első, a nő a második,
A műsor végül
Az agyába épül.
És elhiszi, hogy az egyetlen út,
Ha kiszolgálja az összes nyúvadt senkit
Aki az útjába kerül
És a gondjai elől hiába menekül a piába,
Vagy bármi másba, ami szédít,
A dolgain ez már
Túl sokat úgysem szépít,
Mégis kell neki valami, ami szépen lassan
Mindent, de mindent,
De mindent
Leépít.
A vakerom szar, de a haverod vagyok,
És a haverok elõtt én mindig nevetek.
A filmeken, amiken otthon sírok
A haverod maradok, ameddig bírok.
Ez a törvény íratlan,
De a legszigorúbb, amit ismerek.
Tudod a heroinnál meg a fegyvernél is
Durvább, amikor megerőszakolod a
Lelkedet, ahogy én teszem,
És miattad teszem hidd el nekem.
Én nem tetoválnék magamra semmit,
Ha nem érezném úgy, hogy így
Még inkább a haverod lehetek
A vakerom szar ezen nem segíthetek,
Mégis látok
Valamit amit te nem
Látok valamit amit te nem, hogy
(refrén)
Szépen lassan mindenünk leépül
Nemsokára elmúlik a nyár
Minket egytõl-egyig felzabál az élet
Ezután mi vár?
A saját fegyvered végez veled
Aki látott téged tudja milyen vagy
A véredben van az élet, mégis
Fejjel lefele a sárban végzed
Meghalsz naponta kétszer
Látod magadat a mûtõasztalon
Bolonddá tett a kényszer
Tudom milyen, a választ is tudom
A végén mindig minden kiderül
A haverom vagy, nem vagy egyedül
A napba nézek és fázik a szemem
Látom amit te nem
(refrén)
Szépen lassan mindenünk leépül
Nemsokára elmúlik a nyár
Minket egytõl-egyig felzabál az élet
Ezután mi vár?
(szóló)
A saját fegyvered végez veled
Aki látott téged tudja milyen vagy
A véredben van az élet, mégis
Fejjel lefele a sárban végzed
Meghalsz naponta kétszer
Látod magadat a mûtõasztalon
Bolonddá tett a kényszer
Hát én tudom hogy milyen és a választ is tudom
A heroinnál meg a fegyvernél is
Durvább, ha megerõszakolod
A lelkedet ahogy én teszem
És miattad teszem hidd el nekem
Én nem tetoválnék magamra semmit
Ha nem érezném úgy hogy így
Még inkább a haverod lehetek
A vakerom szar ezen nem segíthetek
Mégis látok
Valamit, amit te nem
Istenem
Valamit az égen, amit te nem
Hát istenem
Az van, ahogy
(refrén)
Szépen lassan mindenünk leépül (de te észre sem veszed)
Nemsokára elmúlik a nyár
Minket egytől egyig felzabál az élet (de te fel sem fogod)
Ezután mi vár?
(outro)
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
