|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Szavak szárnyán LP |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:02 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha néha rossz passzban lennék, kellenék-e még?
Vajon kellenék-e még, ha nem lennének ezek a zenék, ha nem koncert után lennék?
Adnál-e csókokat akkor is, lennél a királynőm, ha nem mondanék bókokat?
Kiállnál-e mellettem, ha a világ ellenem fordulna, ölelnél-e engem az utcán esőben csókolva?
Felvennéd-e a kedvenc tangád akkor is, ha tudod, hogy nem teszem?
Elcsavarnád-e a fejem, ha nem lennék a trekkeken?
Várnál-e rám, ha messzire utaznék? Mondanád-e ugyanúgy, még egyszer azt még?
Kiönthetném-e a lelkem, amikor elegem van mindenből? Lennél-e az, aki, ha zuhanok, ki ránt mindenből?
[Refrén]
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van súgd a fülembe, hogy imádod.
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van súgd a fülembe, hogy imádod.
Amikor odakinn vihar tombol, lennél-e a belső békém?
Amikor nem hisznek bennem, nevetnél-e velem a végén?
Ha fáradtan és mocskosan hazaérek, ugyanúgy csókol-e ajkad?
Ha kilátástalan a harc, ugye akkor sem mondanád, hogy hagyjad?
Lennél-e az istennőm, akit a tenyeremen hordoznék?
Szeretnél-e akkor is, ha dokk-munkásként dolgoznék?
Hinnél-e bennem, amikor mindennek vége?
Adnál-e ennem, amikor nem telik kenyérre?
Lennél-e a napom, ami beragyogja a holdam?
Szeretnél-e akkor is, ha régen más voltam?
Szeretkeznék-e akkor is tüzesen, ha eljött már a reggel?
Magadhoz húznál akkor is, ha nekem már mennem kell?
Ígérd meg, míg tűz ég bennem:
Soha nem fogsz vissza s hogyha messzi földről hazatérek,
szíved mindig nyitva!
[Refrén]
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van, súgd a fülembe, hogy imádod.
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van, súgd a fülembe, hogy imádod.
Lehetnék-e a királyod, ha te lennél a királynőm?
Neked adhatnám-e a világom, ha tudnám, hogy veled jobb világ jön?
Elhagynál-e, ha zuhanok, vagy adnád kezed?
Tudod, hogy rajtad mindent szeretek, nemcsak az eszed!
Mögöttem állnál-e, ha gyengének érzem magam?
Tűzbe tudsz-e jobban hozni, amikor elakad a szavam?
Megtudnál-e érinteni, mikor kapuim bezártak?
Hűséges lennél-e, amikor engem elárultak?
Lennél-e az egyetlen, akire az életem bízhatnám?
Lennél-e az egyetlen, kihez ezt a szerelmes levelet írhatnám?
[Refrén]
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van súgd a fülembe, hogy imádod.
Lennél-e a királynőm, és lehetnék-e királyod?
Ha kívánod, lábaid elé hozom a világot!
Szereted-e amit, ahogyan csinálok? Ha így van súgd a fülembe, hogy imádod.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
