|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vass Valéria |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Cirkusz kell a népnek,
szenzációs mutatvány.
A rivaldában égek,
nevem a hős idomár.
A tigris bősz, ha támad,
a ketrecrács körbezár!
Ma nyugtalan az állat,
és fél a hős idomár.
Hej-ó! Hej-ó! Hej-ó!
A vad lopózva lép,
lendül a tűzkarikán.
Az élet itt a tét,
ettől olyan érdekes a szám.
A tigris még simul,
de nem kell sok és sárba ránt.
Még egy perc és tép vadul,
ezért hívják úgy, hogy Sárga Láng.
Igényes néző,
otthon lágy lakkpapuccsal kelsz,
s itt húsz forintért tőlem
egyre többet követelsz.
Most vért remélsz, hé,
vad tűzben égsz,
de az utcán, az utcán
még egy kutyától is félsz.
Hej-ó! Hej-ó! Hej-ó!
Cirkusz kell a népnek,
szenzációs mutatvány.
A rivaldában égek,
nevem a hős idomár.
A tigris fél ma tőlem,
de mi lesz még ezután?
A karma tőr a bőrben,
de még él a hős idomár.
A karma tőr a bőrben,
de még él a hős idomár.
A karma tőr a bőrben,
de még él a hős idomár.
Hős idomár.
hős idomár.
hős idomár.
hős idomár.
hős idomár.
hős idomár.
meghal talán,
meghal talán.
meghal talán!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
