|
|
|
| Előadó: | Harangozó Teri |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fülöp Kálmán |
|
Wolf Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | Keressük! |
Hívtak-e már úgy, ahogy én,
hívlak a szemeimmel.
Vártak-e úgy, mint ahogy én,
tártkarú türelemmel?
Látod-e, mondd, hallod-e már,
érted-e a jelekből?
Ünnepi dal száll tefeléd,
himnusz a szerelemről.
Nem kalandváró ez a perc,
mi legyen, mit üzensz?
Sorsod a sorsom ezután,
ugye jó vár ránk?
Néztek-e rád úgy, ahogy én,
olvasok a szemedből,
és amit így olvasok én
himnusz a szerelemről.
Kézzel a kéz összesimul,
értek a feleletből.
Megköszönöm, mert ez a perc
himnusz a szerelemről.
Nincs ember, ki egyszer,
egyszer, ha tehetné,
élete gyönyörű óráját
vissza ne pergetné.
Nekünk is lesz most már,
lesz mit felidézni,
este, ha leülünk kettesben,
egyikünk megkérdi:
Néztek-e rád úgy, ahogy én?
[: La-la-la-la, la-la-la-la,
la-la-la-la, la-la-la-la,
la-la-la-la, la-la-la-la,
la-la-la-la,-la-la-la-la.:]
Kézzel a kéz összesimul,
értek a feleletből.
Megköszönöm és ez a perc
himnusz a szerelemről.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
