|
|
|
/Drezzick/
A pofonok földje befűtött ütni fog a senkiké
A taj kép a vérmezőkön ível át hol húzódik a fejvidék
Neked semmiség nekünk rejtekhely engedd el
Magad nincs nagy megfejtés az csak felhergel
Ki két tűz között vesztegel, hát vesszen el
A Mideastouch nem tesped pár füzetet megfejel
Mondókákkal a túl partra visz gondolákkal
Ismeretét önerőből szerzi minthogy elnyerje tombolával
Szorobánnal számold ki a következő lépésünk
Bár még mi sem sejtjük mi lesz az elvérzésünk
Tárgya nem is rágjuk a szádba
Észhez kapni kár ha nem is vágyunk másra
/Royal/
Belém ivódott fertő, hogy az utcán minden startra kész
Ez „huzzámáel” stílus haggyad, vidéki viselkedés
Mi nem öl meg azt megisszuk, ez ki van má’ jelentve
Itt a senki földje levámol azt mehetsz majd a levesbe
Ezt elintézzük nevetve, bebűntet majd a kényszer
Megfestem a tajképem, te pisálsz szembe széllel
Haver mit kezdjek egy féllel? A sok elbaszott évvel
Mi a könyökömön jön ki, az a fejem viszi széjjel
Magyar beteg éjjel…..nappal legény kint a gáton
Te meg alig látsz a vértől, lesz mi csattan majd a háton
Elhittem mindent a mából, más lesz minden addig várok
Te meg nézzél ki a fejedből, a balhét viszik mások
/Refr. 2x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
/Royal/
Életforma miaz? egyedek körülvesznek csak nevess
Menekülj ha tudsz te béna, vagy térdelj le és szeress
Keress hasonlót ne temess, ébred az állati ösztön
Ki ad többet többet harmadszor, elrugaszkodom a földtől
Nőttön nő az igény kevesek megengedhetik talán
A ranglétrán még fejjebblépnek, miért van így ez talány
Elég gány, felöltöm negatív maszkomat söpröm félre
Sok hulladékkal ellenben jó bizniszt ütöm nyélbe
hétrőll hétre hátba döfnek, de visszadobtam kővel
Űzött vad a betondzsungelben, meg vagyunk már lőve
Tiszteletet ne adj, nem kell, én elveszem ha kérem
Én már megmondtam ezt régen, csak a saját kapum védem….köcsög
/Drezzick/
Tec halott a depitek pitik vagytok elhihetitek
Az RH primitív megalvad míg csak vetítek
Mint ti csak nekem a mikrofonom is integrált
Belőlem nem veszed ki bár pár tervet internált
A véletlen sértetlen a totem tehát fittyet hány
De vannak mik nem vesznek ki mert minket isten áld
Isten áldjon kisöpörjük a csapnivalót
Hagytuk hogy a csíkszem váljon állandóvá talpig tahó
Tetőtől ledőlök aztán minden mehet előröl
Titeket felőröl a mélabú itt meg beőröl
Pár pakkot majd annyi malátalevet nyel be
Mint a pénzt a félkarú csak itt sem megy hitelbe
/Refr. 2x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
/Drezzick/
Kalauzollak az ösvényen önkéntes tisztség viselem
Ki ellenem és ki velem a szart kire kenem
Míg ki nem rekedem vagy be csupán incselkedem
A komplexusom tehet róla hogy rátok kiverem
Nem viszem a ramazurit mint egy kamasz a bulin
Alakul a zűrzavar ez számomra a trambulin
A gyönyörhöz feloldoz mi téged leláncol
Gyűlnek a szefósok mitől dől a lelátó
Mi figyelünk ők figyelnek kibeleznek intelmek
Sikk a siker közbe a félresiklott vicces lett
A kis kedvenc meg sliccet le és rápisál
A külvilágra nem tartózkodik ott hol más is áll
/Royal/
Amíg nem szarom le addig ne basztass he
Amíg nem érzed addig ne erőltessed
Ki vagy esve, ez csak játék mégse vezérel a szándék
Sötét sarkok, sikátorok, követlek majd mint az árnyék
Álnnék félre……haver úgyse csaltok lépre
Faszom elegem van abból hogy már ez megy évről-évre
Szólhatna ez névre………mer rácsulázok a tajképre
Sokan mondják, fürdő hagyhatná a parasztkodást végre
Haggyál lógva, élve….meg szakaggyá le mer’ én dolgom
Kinek a fejére szarok, meg a helyzetem hogy oldom
És a reppmezem mé’ hordom, hova tartozom én ezzel
Senki földje senkit nem kímél, csak senki aki stresszel
/Refr. 4x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
