|
|
|
| Előadó: | Ludditák |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fiáth Marianna Fiáth Titanilla |
|
Jakab Zsolt Kondor Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Mínuszban az ingerküszöböm, köszönöm, elköszönök
és kiszököm, kiküszködöm magam, át a rácsokon,
mint a kocsonya az utó-utó-karácsonyon,
romlott a koponyám, hever a térdkalácsomon.
Igen, ezeken a viziteken Ooops I did it again,
mint a tegeteken, rafinált graffititeken a tinták
az agyamban az ágyakról kódolt emlékminták,
hosszú linkekké lesznek a palikkal a hinta-palinták.
Gyűlölöm, de gyűröm a köröket, mint a hörcsög a pörcsin:
örök földszint, de sose leszek like-a-virgin.
A külcsín-belbecs-döntést segíti egy kör gin,
úgyis kölcsibe kapsz, nem számít a bőrszín,
az IQ-szint sem, más a célkeresztem,
reggel szélnek eresztem, akiért tegnap még a várost szétkerestem.
A dorbéz-érzés orrvérzésig maga az éhség:
ott a sansz a transzra,
Maria Magdolna: megy a Sandra-mantra
arról a rossz lányról, aki mégis, mégse,
de az „égi szépbe”, semmilyen régiségbe
nem hiszek, nem köpök, ha izzad a tenyerem,
lenyelem, parázzon a Karády, hogy „Nincsen kegyelem!”.
Figyelem: a hiányjelem nálam magamra irányul,
egy bábut viszel, bárgyú cseretárgyul.
Ha kúrnál, az a norma, legyél gyurmaforma,
nem trauma, ha kábé egy húgycsatorna
vagy. Jó, egyéb részek: hüvely, mellek, petefészek,
úgyis matarészegen heverészek.
Nézek kimérten, tessék, mehet a Dicsértessék.
A kritikára azt kapod, hogy te vagy a frigid,
ne borítsd ki a bilit, inkább gyújtsd meg a cigid.
A kedvem is csak szottyan,
ha mint szatyorba a szotyihéj, kipottyannak
a szavaim, már meg se kottyan,
ugyan mit ér az érvelés meg a vélemény,
ha nő az érverés, tágul a véredény?
Szép remény, de minden szöveg foghíjas,
csajszi, ha rizsáznál, rabolj el egy nyugdíjast.
Ez nem Csodaország, nem vagyok balek Alíz,
nem kell, hogy bepalizz, akkor talizz mással,
én a karizmoddal meg a karizmáddal
kábé úgy vagyok, mint egy bazári talizmánnal.
Mondom, amikor a combomat szombaton felkínáltam
már akkor egy zombival kombináltam,
ugye, jól csináltam? Hát nem vagyok bakfis,
ha megsimítod a buksit, az nekem nem baksis,
de lehetne taps is, valami hapsis
rádvalló borravaló vagy útravaló zsák,
nem a villa, nekem ez az ultravalóság,
hogy a testiség csak mennyiség,
semmis maszatolások és nem szentmisék,
klisék, hogyha dugod a nőd,
nem kell aggódnod, csak az egód nőtt,
ha gólt lősz, kösz, már a térdemen állok,
mert az élvezetemben csak az érdemed látod.
És az önzéshez csak hozzátesz a rossz vátesz,
aki az mondja, hogy majd mindent jóvátesz,
na ávesz, csávesz, ne elemezz, ugyanaz a lemez,
és a gyémánttű fárad, a bokszkesztyű várhat,
mindig feloldlak, tudod, mint a billentyűzárat.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
