|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Szívhangok |
| Megjelenés: | 1980 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Pepita |
| Stílus: | Soul, R&B, pop, pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Megszülettem, hogy ember lehessek.
Megszülettem, hogy valamit tehessek.
Hogy elmerüljek,
hogy a magasság is legyen enyém.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Megszülettem, hogy kaphassak erőt.
Megszülettem, hogy kaphassak időt.
Hogy próbálkozzak
és megmutassam, hol a remény.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Megszülettem, hogy boldog lehessek.
Megszülettem, hogy valakit szeressek.
Hogy játszadozzak,
és minden érzés legyen enyém.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Megszülettem, hogy zenész lehessek.
Megszülettem, hogy dallal üzenjek.
Hogy elmondhassam,
a zene, zene, zene, zene, zene, zene, zene a fény.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Tudjam azt, hogy mi a szeretet.
Tudjam azt, hogy mi a gyűlölet.
Tudjam azt, hogy kinek hihetek.
Tudjam azt, hogy mit is tehetek.
Tudjam azt, hogy miért születtem.
Tudjam azt, hogy mi vagyok.
Tudjam azt, hogy mennyit érek.
Tudjam azt, hogy mit kapok.
Tudjam azt, hogy merre menjek,
mit ígérnek a holnapok.
Tudjam azt, hogy mit csináljak,
tudjam azt, hogy mit adhatok.
Megszülettem, hogy hitem lehessen.
Megszülettem, hogy hazám lehessen.
Hogy ne hazudjak,
hogy tudjam, mi a bűn, s az erény.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
Legyek bár koldus vagy király,
oly mindegy, csak ember legyek én.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
