|
|
|
| Előadó: | Akkezdet Phiai |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Süveg Márk (Saiid) Závada Péter (Újonc) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Újonc)
Hogyha tele nincs a hold, nekem akkor is, jaj de dzsukel
a telivérfarkam, nem kell holnapig csahold
haver-masztiff! Mosmá' ténylegileg kezdzsukel!
(Saiid)
Kezdet Phia - Cs. az Artos, na mi a pálya öreg harcos?!
Nekimentem egy ciginek, hallgasd a hangom karcos, mint a bilibe
a szarom szélén a légy, úgy nyaldos a Gizike!
Ez kasu-vicc ez sláger, Saiid szennyet kicipel,
és egy Jackson-os kamu-spiccet ráver a cicire
ha kár kell izibe, Márk nem viszi be
a zaciba, kóstolj a nacimba kicsike!
Mindegy ki kit cukkolt, ez nem csak beat, szív-support
mindegy milyen instru szólt, figyeld az instruktort!
Hiszen nincs is magyar paletta,
legfeljebb a spaletta, az is a Wacuum alatta.
Nem kérdem azt hogy: a' lesz a' Vanessza?
utólag majd tudom, hogy a' lett a'...
Ahogy az Újonc mondta: nem kell ide szalvetta,
hesszeld a poéták játékát és hajnal hasadtáig
nyaljad a hasad tájékát a sarokba
mert megint szart tett a tűzre a málészáj
harapj saját faszodra, mert tűt tolok a karodba!
"Semmi sem véletlen az életben,
hip-hop: megfürdök a béremben,
de nem a véremben, denevérember...
fizess töBbetmen!"
(Újonc)
Vezetékes spagettipánt járatja veled a Bolognát
James Beau Mond-ját, felvesz egy tulipántos topánt
egy kaptafán, és nyomatja a kaputelefánt,
ahogy a honatyák mondatják,
amikor gyóntatják a klott-gatyád hónalját.
Conan a barnás,a Barbie babát verbál kérdezte, hogy: hol van a bor-bár?
És mindezt vékonyan, félvállról veszi a karját,
háta közepére kívánja magát, mint a farhát,
megrázza, mint Krisztus az elektromos vargányát,
aztán telehányja a gány járgányát.
Most mesebelitélt arcára sült vashárfa, szoba-kerítés
a hiánya kicsit Terikés, vese-veriték.
Te is úgy összemész tőle, hogy csak a homlokodig érsz
mikrokodilkodóskodol, Kodolányis kobold-lány is pogóz egy kollokviálist...
Viéri is de Dante is alig éri el a szintet,
tizenketten akváriumí szentek abszintot tüsszentek,
Haver, a már pedigrém, a még pedikűr, a hetedik űr
szemem alatt retikül, le nem heveredik, ül.
Hosszacskább ideig áll, s végül beleremetül.
Anélkül, hogy megkérdezné betekerem-e-kül?
Tüllszoknyába tűzkolbászt rángat, rágja az űrszondát
Türkisztánba egy alsógatyába tűrt pisztránggal.
Már be sem állsz, ha a bechamel rontja a hasad el,
szívem mortadella, humort ad el a raccsoló sztracsatella.
Bestseller lett Priscilla Presser, resztelt zellert
eszcájgja vikszolva, vegyszerrel desztilla,
testcsellel jut el Keszthelyre,
képzeletBen Stillerrel a füledig szólva,
a szemed ixelve, szívszaggató szigszalaggal
Pick szalámi pixelbe, belekötni egy pulóverbe egy prémszarvast,
egy bulldózerrel testvérfarkas szép szerrel,
amíg szárnyaszegett körömrágó holló
egy örömlányról vasszeget eszeget...
"Semmi sem véletlen az életben,
hip-hop: megfürdök a béremben,
de nem a véremben, denevérember...
fizess töBbetmen!"
(Bobakrome)
A-R-T Csaba kent bent,
itt a Wacuum week-land Batmenek, szleng bang camp!
Régi suli, adóvevó kabala lelőhely
De röhej, hogy a boss-od folyton beöklel.
De csapódik a peace, hogy mindig legyél csíz!
Egy csikk hittel több csík hitet önt, csíp.
Pózom legyen híd, hogyha kellemes a weed,
csicsergem a csibe-csapzott csitt-csatt chi-t.
Ki a jobb, senki. Én? Ő se.
Nem vagyok nő se, és nős se,
csak minden nap hőse, mégsincs egy csepp hő se.
Itt a kezdet őrsbe, jesz a Phiúk őse!
Dugó egér a WA várat védi.
Dugovics Tuti vagyok, meg a Frédi, meg a Béni.
crazy, energie building
Rézi, aki ott száll a füstben, mint a prézli
420 beüt, vagy 2005 betűt
egy night-csárda szerűt keresek, mer' lehűlt
a légüres levegőben lebegő band
vedd a derűt, mint a nedűt délidőben.
Szó/verz ion lakk díva Kata
tikk-takk-tikk-takk szí a taxiba
Pancs-bicska, hess!
Pofára ne ess, mert az Artos szentölt vízzel lefest!
Semmi sem véletlen az életben,
hip-hop: megfürdök a béremben,
de nem a véremben,
denevérember...
fizess töBbetmen!
Semmi sem véletlen az életben,
hip-hop: megfürdök a béremben,
de nem a véremben,
denevérember...
fizess töBbetmen!
Bobakrome:
Artos Csabika, Ő büszke apuka
szíve tiszta szív, nevet rajtunk és mégsem szív
inkább szívvel-lélekkel, becsületes, kemény évekkel
kajak tényleggel, tényekkel, érvekkel
Rád érdemben nézek fel!
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
