Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy ... úgy mint régen.
Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.
Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!
Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.
Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.
A világsztár magyar zongorazseni újra az MVM Dome-ban
A tavaly hatalmas sikert aratott, telt házas arénakoncert után a világhírű zongoraművész és zeneszerző, Péter Bence 2024. december 7-én ismét az MVM Dome színpadán kápráztatja el közönségét.
Négy kontinens több mint 40 országában ejtette ámulatba eddig a közönséget, egyedülálló technikájával ötvözve a klasszikus zenét a pop legnépszerűbb dalaival úgy, hogy a zongorájával olykor egy szimfonikus zenekar hangzásvilágát is idézi. Péter Bence egy igazi zseni, aki hároméves korában ült előszőr a zongorához, már hétévesen komponált, később a világ leghíresebb zenei képzést nyújtó intézményében, a bostoni Berklee College of Music-ban végzett tanulmányokat. Fellépett már a Sydney-i Operaházban, a Lotte Concert Hallban, Szöulban, a bécsi Stadthalle-ban vagy a genfi Victoria Hallban, és nyitotta meg a BBC Proms In The Park-ot 2017-ben a londoni Hyde Parkban, akkor 50 000 ember előtt.
Péter Bence elképesztő zongorajátékával vált világhírűvé, hangszerén olykor dobol vagy „gitározik”. „Egyedülálló technikájával egy új szintre emelte a zongorajátékot, nagy hatást gyakorolva az új zenészgenerációkra és a zenekedvelő közönségre” – mondják róla kritikusai. A zenészt már 2.5 millióan követik a legnagyobb közösségi oldalon, videóit pedig már több, mint 1.2 milliárdszor nézték meg az interneten. 2015-ben Michael Jackson "Bad" című dalának feldolgozásával robbant be az interneten: néhány nap alatt 10 millió megtekintést gyűjtött össze, hatalmas sikert aratva, azóta követői közt van például az Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas Hans Zimmer, a 16-szoros Grammy-díjas David Foster, a Toto alapítója, David Paich vagy Eros Ramazzotti.
Bence tavaly ősszel új, Pianosphere című lemezével rukkolt elő, decemberi budapesti koncertjén - a Koncertpromo, az Art&Culture és a BRICS Entertainment közös szervezésében - erről az albumról is hallhatunk majd bizonyára dalokat, addig is itt hallható az Every Breath You Take című Sting/Police sláger, Péter Bence feldolgozásában.
Jegyek és további információk a www.koncertpromo.hu oldalon érhetők el.
