|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Hogyha én lennék a fény |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Máté Péter |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Aréna Holding |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fel, fel fiúk a dalra
Enyém lett a lány
Fel, fel örömitalra
Utoljára tán
Most már ritkábban láttok
Ily bolond éjszakán
Új világ jön…bocsánat srácok
Jobb, ha nem is vártok rám.
Fel, fel fiúk a dalra
Nejem lesz a lány
Bor kell a diadalra
Férj leszek, az ám
Biztos jól festek férjnek
Szerencsés a lány
Ráadásul rendes leszek, hogy
Az apám sem ismer rám.
Ha kell, én elmosom a tányért,
Ha kell, én törölgetek,
Üstökön fogom a porszívót,
Bizony, én segítek.
Fel, fel fiúk a dalra
Nejem lesz, az ám
Lesz két gyerekem tőle
Egy fiú és egy lány
A fiú majd hasonlít én rám
És anyjához a lány
Tudjátok mit, az a lány is
Hasonlítson inkább rám.
Ha kell én ringatom a bölcsőt,
S éneklek órákon át,
Vasalni fogom oly lelkesen
A pelenkát.
Fel, fel fiúk a dalra
Utolsó pohár
Mindent bele a dalba
Itt a búcsú már
Engem többé nem láttok
Ily bolond éjszakán
Tudjátok mit, ha látni akartok
Ti gyertek el én hozzám!
Különben is a lány maga mondta
Mind gyertek el én hozzám
Hogy ti gyertek el én hozzám
Mind jöjjetek el én hozzám
Majd ti jöttök el én hozzám.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
