


| Előadó: | Psota Irén |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Brand István |
|
Berki Géza |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | gyermekdal |
| Címkék: | Keressük! |

Két kicsi kecske baktat a hegyre,
Friss hegyi gyepre fel.
Az egyik jobbról jön, a másik balról jön.
Két kicsi kecske, táncos a kedve,
S így mekeg egyre: meeeeee,
De jó lesz majd a reggeli zöld mezőn!
[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár!]
Két kicsi kecske friss patakocska partjait éri el,
A víz oly gyorsan fut, a habja csakúgy zúg,
Széles a medre, két kicsi kecske, ugrani egy sem mer,
De ott egy palló, ott vezet át az út.
[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.]
Két kicsi kecske szembe sietve máris a pallón jár,
De csak középig ér, mert sajnos szűk a tér,
S két kicsi kecske, nagy fenekedve állanak szemben már,
Itt egymás mellett két gida el nem fér.
[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.]
Egy kicsi kecske vissza, ha menne baj sose lenne ám,
De egyikben sincs ész, csak farkas szemet néz.
Két kicsi kecske szarvait szegve ölre is megy most lám,
Míg mind a kettő vízbe potyog és kész.
[Hej-hó,(hej-hó,)hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
A két kis kecske tudja már,
Hogyha nincs aki enged, végül bajjal jár.]
Meeeeeeeeeeee.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.