|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Elmegyek |
| Megjelenés: | 1984 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Ihász Gábor |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Pepita |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | csendes, éjszaka, érzelmes, nappal, szomorú [+] |
Úgy ég, úgy fáj,
Belülről szétvet a tűz!
Úgy ég, úgy fáj,
Ha nálam szótlanul ülsz!
Kivántam a csendet,
Úgy vártam reá!
Hogy ringat majd, mint a víz!
De érzem, így nem jó,
Hiányzik a szó,
Megfojt a csend,
És a számban keserű az íz!
Úgy ég, úgy fáj,
Mint hogyha tépne a szél!
Úgy ég, úgy fáj,
A csendben félelem él!
Rossz ízű órák,
Tűnjetek el,
Most kell a szó, a nevetés!
Ha éjjel majd alszom,
Akkor majd jó a csend,
Most fent vagyok, beszélni kell,
Mert az idő kevés!
||:Úgy ég, úgy fáj,
Mint hogyha tépne a szél!
Úgy ég, úgy fáj,
A csendben félelem él!:||
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
